Sabah fővárosa. Egy különösen érdekes múltú és jelenű tartományé. De erről később, most a városról - nagyon röviden.

Borneo északi csücskének - bár ez a csücsök majdnem Magyarország méretű - hagyományosan az északkelet Sandakan volt a székhelye. Aztán jöttek a britek s ezt a nyugati fekvésű, a Délkínai-tengerre, ezáltal a fontos kereskedelmi útvonalakra néző partszakaszt választották, hogy ide adminisztratív központot építsenek.

Ez lett, az akkor a területet birtokló British North Borneo Chartered Company aktuális vezetője, Sir Charles James Jessel után: Jesselton. Ez csuda jól hangzik. Az ilyes gyarmati neveket különösen kedvelem. Georgetown, Kingston, Johannesburg, Jesselton. Árad belőlük valami az egyeneshátú, gondosan vágott világosbarna bajúszú hetyke brit gyarmati katonatiszt megködösült fényképéről áradó fatalista birodalmi miliőből.

Jó lehet britnek lenni - még ma is.

Egyébként meg Jesseltont korábban másként is nevezték a helyiek, például kínai források szerint úgy, hogy "Api-Api". (Ez már szinte R. Kipling novellába illő.) Ami annyit tesz: tűz.

Később a nép száján azért is maradhatott ez az elnevezés, mert a britek vasutat építettek a városban.

Alig néhány kilométernyit. Hogy könnyebben lehessen elszállítani a kaucsukot.

Meg mindent.

Pár kép a mára hatszázezressé duzzadt, ausztrál alsóközép fiatalok által megszállt mall-városból.