Az emír háza
Van al-Ajn-ban a Dzsudzsák, ugye. Már itt ért a hír, hogy a magyarfutbal eme önjelölt állócsillaga Kalbából odaigazolt. Nagyszerű. Kalba jó hely az Indiai-óceán partján, al-Ajn meg príma oázisváros a Hafít-hegy lábánál az ománi határon. S most már futballjuk is lesz. De jó nekik! Balázsunk megkapta a legendás ajni 10-es mezt. Jalla!
Meg van al-Ajn-ban az emír háza. A vár, honnan az eredetileg a Nedzsből a Liwa-oázisba, majd ideszármazott Maktúm-család száz éve megkezdette az Öböl felé való nyújtózkodást. Ma ők Abu Dzabi urai. Az erdőd ma múzeum, hol a család valamennyi tagja tükörfényesre glancolva ragyog, talán még a mellékhelyiségben is van kifüggesztett családfa, használati eszközeik kvázi kegytárgyak, kedvencem, a Mama konyhai készség-gyűjteménye.
S ami Abu Dzabinak az Ál Maktúm, az Katarnak az Ál Thání. Az egyik fontos ős, ki az oszmán protektorátusból a britbe vezette népét, Abdulláh bin Dzsászim (1914-1949) is bő száz éve épített várat magának Dohában. Mellé építették a Nemzeti Múzeumot, az erődöt felújították, s megállták, hogy akár egyetlen képet is kifüggesszenek benne az uralkodó család valamely tagjáról.
Jobb is így, csupaszon.
