Mint az az efféle erősen tagolt hegyvidékeken általános, még egy-egy népcsoporton belül is nyelvi-dialektikai, hagyománykövetési, életmódbeli eltérések alakulhatnak ki. Meg például különböző identitásképző múlt-magyarázatok. Mint a pomákoknál.

Míg a Nyugat-Rodopében, a Meszta folyó völgyében élő pomákok alapvetően keresztény bolgárokkal élnek együtt, ezért ők inkább magukévá teszik a többségi bolgár társadalom (és a történettudomány) eredetmagyarázatát, miszerint a pomákok azon bolgárok leszármazottai, aki az oszmán uralom alatt (annak leginkább első szakaszában) felvették az iszlámot.

Érdekesebb a helyzet a másik fő lakóhelyükön, a Rodope keleti részén, Kardzali környékén. Az itt élő pomákok közvetlen szomszédaik a török kisebbség tagjai. Így az ő számukra természetesebb az elszakadás a bolgároktól. Képződnek is ezt megsegítő eredet-magyarázatok.

Az egyik szerint a pomákok az itteni "őslakosok" (értsd: a bolgárok bejövetele előtti), azaz a trákok leszármazottjai, akik megelégelték a betelepülő bolgárok évszázados zaklatását (mert e magyarázat szerint ezáltal lett rájuk kényszerítve a szláv nyelv is - persze csak azután, hogy maguk az eredetileg török nyelvű bolgárok nyelvet cseréltek), s kaptak az alkalmon: az oszmán hódítás után az iszlámban találták meg a megfelelő a többségtől elszeparáló motívumot.

A másik eredetmagyarázat még érdekesebb. Eszerint a pomákok nem mások, mint a terület "ősmuszlimjai", akiket a kilencedik század idején a Bizánc és a Bagdadi Kalifátus között dúló háború idején hurcoltak el a bizánci állam katonái eredeti lakóhelyükről, Szíriából. (Ilyen néptelepítések aztán az oszmán korban is történtek, lásd a tatárok vagy a jörükök esetét.) Ennek a magyarázatnak van egy részhalmaza, miszerint a szíriai származás rendben van, de a pomákok ősei odatelepítésükkor még nem voltak muszlimok, s csak a bolgárok részéről érkező nyomás miatt - na, már megint - zuhantak az iszlám karjaiba, amint erre lehetőség látszott.

Egyébként a kommunista rendszer bukása után, az errefelé is meglehetősen zavaros kilencvenes években arab vallástudósok járták ezt a vidéket (is), s öntözték a táptalaját ennek a gondolatnak is.

Bonyolult dolog ez. De hát ez a Balkán. Európa. A világ.