Hogy merre haladnak az egyiptomi események, nem jósolnék. Még az sem biztos, hogy haladnak. (Már ha haladásnak valamiféle rendszer-evolúciót tekintünk.) A szunnita vallástudósok elitjének viszonyulása azonban beszédes. 

A témában a Muszlim Testvériség spiritus rectora, a Katarban élő Júszuf alQardáví sejk tegnap fatvát adott ki, amelyben egyáltalán nem meglepő módon, de a jövőre vonatkozóan továbbra is elgondolkoztatóan a katonák által elmozdított Muhammad Murszí mellett tette le a voksát.

A szunnita vallástudósi körökben nemzetközi tekintélynek számító veterán teoretikus ma hajnalban honlapjára is feltette a fatva szövegét. Ebben ugyan elsősorban saját vallásjogi véleményét fogalmazza meg, de a bevezetőben – miként más efféle megnyilatkozásaiban – kiterjesztvén a fatva legitimitását hivatkozik az úgymond „vele a témában konzultáló” Azhar-sejkekre, az enigmatikus meghatározásnak tekinthető „az iszlám világ vallástudósaira” és hogy hogy nem az általa irányított Muszlim Vallástudósok Nemzetközi Uniójára (الاتحاد العالمي لعلماء المسلمين). Hogy ez a kiterjesztés mennyire erősíti a fatvát, kérdéses, mindenesetre az álláspont előrevetítheti a mérsékeltebb iszlamisták jövőbeli álláspontját a Murszí elmozdítását követő valamennyi politikai opció megvalósulás esetén.

Qardáví elítéli a katonai vezetés lépését a nép által szabadon választott politikus eltávolítása érdekében. Miután személyesíti elítélő álláspontjának tárgyát, Abdulfattáh al-Szíszí hadseregparancsnokot vádolja alkotmányos és vallásjogi hibák elkövetésével. A jelenleg érvényes alkotmánnyal ugyan Qardávínak komoly fenntartásai vannak (az újonnan kidolgozandót pedig serényen igyekezett minél erőtelesebben iszlamista irányba terelni), de a nép – azaz zömében muszlimok – által megválasztott vezető legitimitását az alkotmány által garantált időre (azaz esetünkben négy évre) tiszteletben kell tartani. Ez Qardáví szerint Szíszí tábornok „alkotmányos hibája”.

Fontosabb azonban a vallásjogi megközelítés. Szíszít Muhammad Murszí legitim, Qardáví révén újra és újra hangoztatott nép által megválasztott elnökként maga nevezte ki a posztjára. Így a tábornok a közösség előtt hűséget és engedelmességet fogadott a legitim vezetőnek (وقد أقسم وبايع أمام أعيننا على السمع والطاعة، للرئيس مرسي). Ezt az engedelmességet pedig a saría alapján be kell tartani- m két eset kivételével. Amennyiben a legitim vezető a vallási előírások áthágására vagy a vallás elhagyására szólít fel szóban vagy cselekedetben. A vallásjogi érvekkel sűrűn alátámasztott állítás lényege, hogy Szíszí tábornok vallásjogi szempontból teljesen illegitim módon menesztette az elnököt.

A fatvában ezt követően megkapja a magáét a lépést támogató Ahmad al-Tajjib, az al-Azhar vezetője (nyilatkozata a vallástudósok nevében illegitim), Tavadrosz, kopt pápa (a kopt közösség nem hatalmazta fel, hogy a témában nyilatkozzék), Muhammad al-Barádaí ellenzéki vezető (nem képviseli az egész ellenzéket), a szalafita Fény/Núr Párt حزب النور (társadalmi bázisa igencsak korlátozott).

A fatva végén Qardáví felszólítja Szíszít a kritizált lépések visszavonására és Murszí újból elnöki posztba helyezésére.

Erre azért valljuk meg csekély az esély. Qardáví, az újra rendőrségi listákra vett Muszlim Testvériség és általában a heterogén összetételű iszlamisták, valamint a mögöttük álló Öböl menti politikai/vallási körök véleménye, tevékenysége és várható radikalizálódása azonban sok fejtörést okozhat a gyeplőt továbbra is kézben tartó katonáknak.