Ma azon tűnődtem a nyeregben ülve, honnan ez a rengeteg, láthatóan erős pszichológiai problémákkal küszködő eb. Akik (vagy amik?) majd' minden alkalommal, faluban, városban, a dzsungel bekötőútjain, falkában vagy szólóban nekem estek és néha majdnem sikerült kibillenteniük…

  A múlt heti Mancsba (2015. 12. 03. 49. sz.) írtam egy elemzést Belső-Ázsiáról - felhasználván ott szerzett nyári élményeimet. Idehelyezem a szerkesztetlen változatot. (Ide meg a linket.) Oroszország nemcsak a Közel-Keleten folytatja immár többfrontos háborúját a dzsihádista…

  Májusban a roskildei dómban láttam azt az oszlopot, amelyre az évszázadok során a dániai gótika e remekművét meglátogató historikus turisták – többnyire királyok, hercegek, grófok… – háttal odaállván, miként kisgyermekeket szokás a konyhai ajtófélfánál,…

  Kicsit bemozdultak a térség vezetői az Afganisztánban tapasztalható fejleményekre. Amiknek immár egyre több poszt-szovjet állambeli vonatkozása van. Tavasszal már razziáztak ebben az ügyben az üzbég hatóságok Taskentben, Kashiban és Guzarban, júliusban Biskekben a kirgiz…

  Még egy személyes élmény – alig több mint két hónappal ezelőttről. Dusanbét – a nyugati Hisor-i kirándulás után ezúttal kelet felé – elhagyva hamarosan megérkeztem Vahdatba. Itt ágazik szét az út Tavildara/Garm és Kulob irányába. Decens kis város, 1992-ig a…

  Itt vázlatosan egy kicsit déli kontextusba helyezném a most megjárt két országot. (Meg aztán a tavalyi üzbég tour után el is felejtettem egy kis körképet nyújtani a szomszédokról. Na, most!) Nézzünk a Pamír és a Hindukus mögé, mi újság Afganisztánban és…

  Az utolsó napon mindig csinálok valami búcsútúrát. Ezúttal Biskekből az Ala Arcsa/Archa-kanyonba, az Ala Too fenséges hegyei közé. (Két éve is itt zártam, sőt itt is kezdtem.) Jó magasra felbicikliztem a nemzeti parkba, letáboroztam, néztem a hegyeket, a zölden zúgó folyót…

  Újra Osh. A „problémás város”. Özgön/Özgen/Uzgen és Dzsalálábád mellett. Ahol együtt/egymás mellett/egymás mellé élnek a kirgizek és az üzbégek (kicsiny tádzsik és birodalmi orosz kontingens asszisztálásával). Most egy ideje elég jól megy nekik az együttélés.…

  A Badakhsán-régió (Вилояти Мухтори Кӯҳистони Бадахшон), amely egyébként az ország majd felét – egy jó dunáninneni vagy annál is egy kicsivel nagyobb területet – teszi ki, a terepviszonyok, a Pamír égbe nyúló csúcsai miatt, nem túl sűrűn…

  A dusanbei iszmáílita centrumban vasárnaponként van "tárlatvezetés". Pontosabban: ott tanuló fiatalok végigkísérik az érdeklődőt a vadonatúj épületegyüttesben, amely teljesen tájidegen az erősen közép-ázsiai+posztszovjet városban. Ez utóbbi jelző a lehámlott,…

  A Pandzs-folyó menti csapdában (lásd a korábbi bejegyzésket), a kamion- és teherautósofőrökkel töltött uszkve két napon rengeteget tanulhattam. Például történelmet. Az első este bemutatták nekem a "motorestit" vezető család fejét. A bácsit úgy konferálták fel, mint…

  Idefelé jövet a repülőn Isztambultól mellettem ült egy alsó-huszonéves, vékony, síkideg fiatalember, kaszálóra sülten, frissen borotválva (még a szakállvonala is szépen körbeégett az arcán), fekete dzsellabában. Végig egy arab nyelvű dokumentet szorongatott, miszerint…

  A két főmumus az Üzbegisztáni Iszlám Mozgalom, ismertebb nevén, az IMU (Islamic Movement of Uzbekistan), saját nyelvén: Ўзбекистон Исломий Ҳаракати (olvassunk róla itt) és a Közel/Közép-Kelet+BelsőÁzsia vezetőinek mindig mellényzsebből előhúzható…

  Közben az iszlám a politikában is megmutatkozik; legálisan és illegálisan egyaránt. Példa az első variációra. A Tádzsikisztáni Iszlám Újjászületés Pártja (Ҳизби Наҳзати Исломии Тоҷикистон/Hizbi Nahzati Islomii Tojikistan) a polgárháború végét…

  A Ramadán végét jelző imán úgy félig telt meg a dusanbei nagymecset. Pedig imahelyből nincs igazán sok a tádzsik fővárosban. Itt azonban a szovjetizáció jobban látszik, mint néhány vidéki régióban, jelesül Garm, Tavildara vagy a déli Kurgonteppa vidékén. Ezzel együtt a…

  Először Luccaban tűnt fel. 1990 bágyasztó augusztusában, a mélypontot jelentő olasz futbalvébé után, amikor 'némmal keresztül-kasul stoppoltuk a csizmát. Hogy mindenütt töménytelen mennyiségű gyógyszertár van az olasz városokban, falvakban. Aztán jöttek a hírek arról,…

  Valaki kérte, így ideillesztem egy Kazahsztánról szóló régebbi írásomat (Mancs, 2014/20, 05.05).  Hetedszer rendezték meg idén az Asztanai Gazdasági Fórumot, amelynek deklarált célja, hogy egyfajta Kis-Davosként emelje Kazahsztán presztízsét az eurázsiai politikai és…

  A bukharai Mír-i Arab medreszébe elvileg nem mehet be csak hallgató és tanár. Én is türelmesen kivártam, amíg a kapus bácsira rájött a szükség. Miután a gyönyörű bejárati íván alatt egyvégtében teázott - mint errefelé mindenki, rajtam kívül, mert én utálom ezt a…

  Kirgizisztán délkeleti részén a Kínába vezető Torugart-hágó közelében meghökkentő látvány és útviszonyok fogadják az utazót. Az addigi zömmel kőzúzalékos-kátyús, majdhogynem otthoni viszonyokat idéző úttest hirtelen kiváló minőségű, széles, útburkolati…

Ahogy az ember dél felé halad az országban, egyre gyakoribb  baszmacsizás. „Ismered a baszmacsikat? Mi a véleményed a baszmacsikról?” Ezek persze egy provokatív kérdések, amelyeknek jelenleg nincs sok valóságlapja, de a kérdezők ezen keresztül mérik le a jövevény…

Fernand Braudel francia történész nagyszabású, sok termékeny vitát kiváltott munkájában (A History of Civilizations) arról értekezik, hogy az iszlám városi vallás. E sarkos álláspont felett lehet vitatkozni, Közép-Ázsiára vonatkozóan azonban sok igazság van benne. Tekintve,…

Van Biskektől délre, a Kyrgyz Ala-Too havas csúcsai alatt egy kis falu. Csong Tas. Ennek határában található az „Apák sírja” (Ата-Бейит), nemzeti emlékhely. 1938-ban a sztálini terror csúcspontján az NKVD itt fejezte le a kirgiz értelmiséget. Többek között itt…

Дунган ашканасы-дунганская кухня. Ebbe a feliratba botlik az ember lépten-nyomon szinte minden kirgizisztáni városban. Most nem a kétnyelvűségen elmélkednék. Az – mondjuk így – a történelmi hagyományok miatt alakult így, s mára természetessé vált. S…

Az ország délkeleti részén a Kínába vezető Torugart-hágó felé tekerve, miután átkeltem a Narin városától délre hegyláncon és kiértem az At-Basi-folyó völgyébe, meghökkentő látvány és útviszonyok fogadtak. Az addigi zömmel kőzúzalékos-kátyús, majdhogynem otthoni…

Tulajdonképpen négyre, de így magyarul sokkal jobban hangzik. Ezt a regionális elkülönítést persze alapvetően a geográfia teszi. A Tien-san négy-ötezres vonulatai hónapokra bizonytalanná teszik a közlekedést az egyes országrészek között, de még ahol elvileg van is út, ott sem…