Aragón
A mítikus Pelayoról Oviedoban írtam. Az iszlám ibériai megjelenése után három ellenállási magv jelent meg az északi, pireneusi zónában. A bemutatott Pelayo-féle Asztúria, majd ehhez kapcsolt/csatolt León, amely végül Kasztíliai királyság néven lett a formálódó spanyol egység egyik pillére.
Az északkeleti partvidék a 8. században kialakult karoling frank állam akciórádiuszába esett. Itt Barcelona központtal határgrófság alakult, amely Nagy Károly halála (814) után önállósodott s lett a reconquista keleti frontjának élharcosa.
A Pireneusok középső - legmagasabb -vonulata tövében is szervezkedtek a keresztény erők. Ez a vidék is frank, majd francia befolyási terület volt; az északi szomszéd többször is betekintett ide, mígnem aztán a sztori végén a navarrai király IV. Henrik 1589-ben pragmatikusan hitet váltva misére ment Párizsba s a - feledhetetlen bon mot-jellemezte - tanulatlan Bourbonok vették át a hatalmat - Franciaországban.
De ez nem tartozik ide. A Pamplona központú Navarra 922-ben foglalta el az aragón hercegséget s ez az állam a 11. század elejére erősödött meg annyira a helyi feudális hatalom, hogy bekapcsolódhasson az iszlám elleni küzdelmekbe. Aragón első jelentős uralkodója III. Sancho el Mayor (1000-1035) lett, aki átmenetileg egyesíteni tudta Kasztília-Leónt, Aragóniát és Navarrát.
Messze vagyunk azonban meg a Los Reyes Católicos (Ferdinánd és Izabella) 15. század végi nagy spanyol egyesítésétől. Nagy Sancho után I. Sancho Ramirez (1035-1063) már újra csak a középső területek ura maradt.
A 12. században aztán Aragón bekeményített: I. Alfonso el Batallador (1104-1134) meghódította Zaragozát, Tudelát s jóformán az egész Ebro-völgyet. Átmenetileg még Kasztília-León is a kezébe került, az igazán nagy ugrás azonban utódja, II. Ramirez el Monje (1134-1137) rövid uralkodása alatt következett be. Ramiro nővére, Petronila ugyanis IV. Berenguer Ramón barcelónai herceg felesége lett (1137) s az aragóniai asszonynak sikerült Ramóntól született fiát, II. Alfonsot (1162-1196) Aragónia és Katalónia közös uralkodójává tennie (1164). Ettől kezdve a két állam "egy a tábor, egy a zászlót" játszott.
I. Jakob el Conqueridor (1213-1276) uralkodása alatt Aragónia regionális hatalom lett. Meghódította Valenciát, Mallorcát, Menorcát, Ibizát, utódja, III. Peter el Grande (1276-1285) pedig Szicíliáig terjesztette ki az állam Földközi-tengeri hatalmát. A 14-15. század az Ibériai-félszigeten immár arról szólt, hogy a keresztény fertályon Kasztília vagy Aragónia-e a jani (vagy: Jani?).
Ps. A loarrei várkastély a Huesca feletti Pireneusokban a 11. században III. Sancho és fia uralma alatt az iszlám-keresztény frontvonalon épült.
Meglehetős.
Colegiata Bolea
