Merthogy a Plavi-tó mondája is nőről meg sárkányról szól. Úgy kezdődött, hogy egy nemesfiú s nővére/húga kirándulgattak a hegyekben. (A nép meg dolgozott ugye - keményen kizsákmányolva.) Amint meglátták a tavat, mondta a kiscsaj, hogy ő bizony megmerítkezik a kritálytiszta vízben. S fivére még szóhoz sem jutott, a nő már szelte a habokat. Nem sokáig.

Merthogy a hullámveréstől felébredt a mélyben egy szörnyűséges sárkány és azonmód széjjelrágta a lányt. Nagy lakoma lehetett: kilenc napon át folyt a leány vére a tóban. Így kapta a nevét a hely: plav - folyó víz.

Mindig baj volt a sárkányokkal. Csak az a kappadókiai füstösképű, a Gyuri, csak az mert szembeszállni velük.

Meg a Jókirályfi.