A Szandzsák - bár maga az elnevezés (eredetileg Yeni Pazar sancağı) geográfiai formában csak pár évtizedig létezett - a ma hagyományosan ide sorolt terület önkényesen három nagy részre osztható. (Ha eltekintünk a "perifériáktól", elsősorban Észak-Kelet-Koszovótól, de erről majd egy újabb cvijići historio-geográfiai eszmefuttatásban.)

E három fertály: a "centrális" Pešter az onnan lefutó folyó- és patakvölgyekkel (köztük a Novi Pazar-i medencével), az attól nyugatra-északra emelkedő magas hegyvidék (a Zlatibor, a Javor a Mokra Gora és a Golija), valamint a Lim-folyó felső folyása.

Ez utóbbi önmagában egy kiemelt geográfiai, kulturális, rekreációs desztináció (lehetne, de ne legyen, így nyugisan jobb). A Limet két oldalról sziklás kétezresek kísérik, s a végében, a "messzi délen", az albán határon a Prokletije-hegység indítja a folyót.

Itt fekszik Plav. Meg Gusinje.

Ülök a tó parton egy kávézó előtt, békák brekegnek, kacsák úszkálnak, mindenki hűde magas és Gojko Mitić-szerű, az egyik férfin harckocsizó sapka.

Velünk élő történelem Jó is így.