De kié - mondhatnók. Pitu Guli személye és története leginkább arra jó, hogy rámutassunk: a Balkánon semmi sem egyszerű.
Pedig jó.
A képen látható lovas 1865-ben született az Oszmán birodalom egyik balkáni kisvárosában, Krushevoban. Ami történetesen ma (nemsokára talán Észak-) Macedóniában, aromun családból. Abba most nem mennék bele, hogy mi fán teremtek s teremnek az aromunok (aromán), mert az elméleteknél csak az egyes népek irántuk való kisajátítási vágya lehet több.
(Nyolcvannyolcezren vannak. Vagy - szerintük - másfél millióan. Élnek Görögországban, Albániában, Szerbiában, Bulgáriában és Szerbiában. Meg persze Macedóniában. S ezen országok minden vezető nációja igyekszik a maga nemzetébe szuszakolni e újlatin nyelvet beszélő ortodox vallású népcsoportot. Mindegy is; hősünk aromun volt és kész.)
S mint a mesében: szegény gyermekkor, elnyomás, fiatalon lázadás. Az 1880-as években a Balkánon - az orosz és osztrák aknamunkáktól nem függetlenül - egyre gyarapodó felkelések egyikében vett részt Guli, ezért a kies Fekete-tengeri török riviéra egyik hangulatos városába, Trabzonba száműzték.
Amikor onnan a századforduló előtt visszatért a Balkánra, ott már javában aláfűtöttek az üstnek. Tagja lett a Belső Macedón Forradalmi Szervezetnek (amit leginkább az angol mozaikszóval IMRO-nak neveznek). Ez egy alapvetően bolgár kezdeményezés volt az akkor még oszmán fennhatóságú nyugat-bolgárnak tekintett terület felszabadítása érdekében. Az organizáció bolgár neve: Internal Macedonian Revolutionary Organization (Вътрешна Македонска Революционна Организация (ВМРО).
Persze a később létrejött (és a mai) macedón történetírás szerint ez egy proto-macedón nemzeti szervezet volt, így van annak becsületes macedón neve is: Внатрешна Македонска Револуционерна Организација.
A bolgárok szerint a macedónok (persze ezek a mai szlávok, nem a Fülöp meg Sándor-korabeliek) gyakorlatilag nyugat-bolgárok, kik a bolgár nyelv egyik dialektusát beszélik. Tulajdonképpen ezekkel a történelmi és nyelvi tényekkel szemben majd' az itt nem véletlenül túlhájpolt Josip Broz&Company ment szembe; belső hatalommegosztási szándékkal léptek rá a "csináljunk macedónokat" gázra. Volt ennek mindenféle vetülete, többek között még az is, hogy a macedón ortodox egyházat autokefállá tették. A mai nacionalista jobboldal egyébként egy az egyben viszi tovább annak a szervezetnek a nevét (VMRO), amelybe tehát Pitu Guli belépett.
Aki aromun volt.
1903-ban részt vett az úgynevezett Ilindeni felkelésben. Nos, ezt is minden résztvevő (bolgárok, görögök, macedónok) szeretik úgy beállítani, hogy az a saját nemzetépítésük része volt.
Pitu Guli, aki meg aromun volt, az 1903 augusztus 3-án kikiáltott Krushevoi Köztársaságot védte. Ennek a proto-entitásnak a jelszava így hangzott: "Свобода или смърть!" (Szabadság vagy halál!) A második opció jött be.
Kilenc nappal a köztársaság kikiáltása után, augusztus 12-én a döntő medvekői (Mečkin Kamen) csatában Pitu Guli negyven társával együtt hősi halált halt.
Másnap megszűnt a Krushevoi Köztársaság.
