Majd' egymillió lakos. Negyven éve meg kétszázezer. A hasonló nevű folyó partján fekvő város igazi ázsiai robbantott metropolisz. Közepén a 21. század, szélén a félparaszti idill, közte az urbanisztikai katasztrófa. Gyárak, lepusztult lakótelepek, helyre szép kertesházak,…

  Jó orvosként mindig tartsuk ujjainkat az ütőereken. Például a szaúdin. Kis klangi pihenőmben én is ezt teszem. A Nagy Hatalomátadás részeként értelmezhető az, ami a minap Rijádban esett. Az öreg király, Szalmán bin Abdulazíz, aki szándéka szerint az utolsó lenne a…

  A szag. Itt az első és - mondhatni - szerte Malajziában domináns. A friss aszfalté. Ebben országban két dolgot művelnek nagy intenzitással: irtják az erdőt, vígan-brutálisan és mindent leaszfaltoznak. Én nem vagyok egy nagy hárombetűs pandamackós, de ez aggasztó. Nem tudom…

  Doha, Katar. Először üres a reptér. Azért a Nagy Testvér szívózása csak betesz a katari légiforgalomnak. Bár 1500 északnémet marha - a tejipari önállósodás folytán - már megérkezett a napokban. Most - fáradtság miatt - egy utánközlés. A két héttel ezelőtti cikkem Katarról, egyebekről. (Mancs…

  A visszaút - relatíve - hosszú. Mit csináljon közben - a repüléstől a több száz startolás és landolás ellenére folyton parázó - utazó? (Nincs mozi sem, pedig nincs szórakoztatóbb annál, mint egy-egy hosszú úton letudni 3-4 blockbusterst.) Szóval az utazó félelmében - ír. Még pár gondolat -…

  A Táriq bin Zijád szikláján (Dzsabal Táriq/Gibraltár) túli vizek kevésbe voltak ismerősek a muszlim utazók és földrajzi írók számára. Az Atlanti-óceánt ez utóbbiak műveiben számos néven illetik. Ezek közül az egyik legelső és leggyakoribb a Bahr al-Zulumát, azaz a Sötétség-tengere. (A…