Jó orvosként mindig tartsuk ujjainkat az ütőereken. Például a szaúdin. Kis klangi pihenőmben én is ezt teszem.
A Nagy Hatalomátadás részeként értelmezhető az, ami a minap Rijádban esett. Az öreg király, Szalmán bin Abdulazíz, aki szándéka szerint az utolsó lenne a második generáció uralkodóinak sorában (az 1932-ben alapított Szaúd-Arábia élén a nagy "mu'asszisz", Abdulazíz bin Szaúd után mindezidáig csak fiai uralkodtak, tolván az egész vezetést a gerontológiai osztály irányába) a héten új csúcs-biztonsági szervet hozott létre, Állambiztonsági Elnökség (جهاز رئاسة أمن الدولة) néven belesöpörve valamennyi hasonló profilú állami erőszakszervezetet s élére egy meglehetősen jelentős személyt állított.
Abdulazíz bin Muhammad al-Huvajríní tábornok a szaúdi állambiztonság régi megbízható motorosa. Hosszú ideig volt a területet hosszú ideig irányító Nájif bin Abdulazíz (ugyancsak az államalapító fia) belügyminiszter, majd annak utódja, Muhammad bin Nájif közvetlen munkatársa, mint az információ-elemző részleg vezetője.
Mint ilyen, mondjuk így, az átlagosnál ugyancsak jobban informált személy, többször is volt politikai merénylők közvetlen célpontja. Több családtagját is likvidálták már mellőle.
Huvajríní kezében összpontosultak az elmúlt évtizedben a szaúdi politikai vezetés elleni akciókról szóló információk csakúgy, mint az államot vallási alapon támadó csoportok és irányzatok (értsd: a szunnita "másként/nem-vahhabita módon" gondolkodók és természetesen a síiták) tevékenységéről szerzett ismeretek. És a kémelhárítás - elsősorban iráni vonatkozású - ismeret-gyűjteménye. Tehát: a tudását bajos lenne megkérdőjelezni.
S ami a legfontosabb: az utóbbi időben - a korábban trónörökösként is funkcionáló Muhammad bin Najef helyett a Muhammad bin Szalmánra tett. Jól. Ez utóbbi nemrég koronaherceg lett, s az öreg király mindent megtesz, hogy a közelgő hatalomátadást megkönnyítse. Így került sor a biztonsági szolgálatok ilyetén összevonására és a kijelölt utódhoz lojális Huvajríní kinevezésére.
Muhammad bin Szalmánt - szaúdi mércével, miután már hozzászoktunk az öreg királyokhoz- kora mellett dinamikus, a szükséges gazdasági-politikai változást hozó személyiségnek tartják. Ez utóbbi várakozást illetően bennem még él a szkepszis. De majd meglátjuk.
Persze azért a dolgok sokkalta bonyolultabbak arrafelé. Ez az uralkodó családon belüli viszonyrendszer komplikáltságára különösen igaz. Büszkék is arra a szaúdiak, hogy hagyományosan, még a törzsi tradíciókból eredeztethetően milyen magas szinten űzik a hatalmi játékokat - odafent a felhőrégióban, miként a klasszikusok mondták egykor. És talán ez az "ügyesség" lesz majd ennek az elitnek a veszte is.
Remélem, olvasnak Ibn Khaldúnt.
P.s. Mecset KL reptere mellett. A formája alapján tudható, mire hajaz. A Sziklamecset (قبة الصخرة) - bárhol is jelenjék meg - mindenütt a közel-keleti politikai status quo megkérdőjelezésének emblémája. Még tízezer kilométerre is.
