Koszovó/Koszova 0 - Földrajz
Miért? Az alapkérdés, miért folyt a történelem során állandó küzdelem ezért a területért? Hogy mai tojásfejű média-szakértőként fogalmazzak: mi Koszovó geopolitikai jelentősége?
A hegyekkel bőségesen megáldott Balkánon stratégiai jelentősége mindig is a járható folyóvölgyeknek volt.
A jelentősebb kelet-nyugati útvonalak közül kettő emelkedik ki: az ókorban kiépült Via Egnatia, amely a mai Görögország északi részén található Trákiai- és Thesszáliai-síkságon végigfutva a Pindosz-hegység tömbjét délről megkerülve jut ki a Jón-tengerhez. (2007-ben Albániába igyekezvén végigautóztam a ma is ekképpen nevezett autópályán... magam alá thesszáliai harci szekeret képzelve az ősöreg Suzuki helyébe.) Ennek volt egy északi kifutása is az Adriatikum felé a mai Macedónián (újgörög lelkületűeknek: FYROM) át az Ohridi-tavat érintve a Drin-folyó völgyében a mai Albániáig.
A másik kelet-nyugati korridor a bulgáriai Marica/Meriç völgyéből a Vardar-síkságon át a mai Koszovót keresztülszelve a Szandzsákon át haladt észak felé a mai Bosznia belsejébe, délre pedig a montenegrói tengerparta.
Az észak-déli tengely pedig a Vardar- völgyön indulva (Görögo., Macedónia) Koszovón át csatlakozott a Déli-Moravához, amely aztán akadályok délkül éri el a Duna medencéjét.
Ebből a kis hevenyészet geográfiai összefoglalóból talán kitetszik, hogy Koszovó területe milyen jelentőséggel bír(t) ebben a közlekedési hálózatban. A magas hegységek (északon a Prokletije, délen a Šar, nyugaton az Albán Alpok) övezte síkságból indul a közlekedési korridorok több fontos szakasza: északnak a Déli-Morava, nyugatnak a Fehér-Drin, északnyugatnak az Ibar, délnek a Vardar völgye.
A Balkán egyik legfontosabb közlekedési csomópontja ez.
És akkor még a magas hegyek dominálta vidéken viszonylagosan termékenynek tartott termőföldjéről, vagy a már az ókorban ismert s máig fontos ércbányáiról nem is szóltam.
Szóval mehet(ett) érte az értelmetlen véres küzdelem.
