Most olvasom a Bejrúti Kutatások és Információ Központ (مركز بيروت للأبحاث والمعلومات) legújabb közvélemény-kutatásának eredményeit, amely a libanoni keresztények viszonyát mérte fel az országban erősödő dzsihádista veszélyhez, valamint az azzal szemben fellépő Hezbollah ez irányú tevékenységéhez. Érdekes eredményekkel. (A reprezentatív adatfelvétel időpontja: 2014. október 15-17.)
Az első kérdésre, miszerint a Hezbollah fellépése a szélsőséges iszlamistákkal szemben Libanon védelmét szolgálja-e, az ország keresztény lakosságának csaknem egyharmada (62,6%) válaszolt igennel, harmada (32,6%) nemmel, míg elenyésző kisebbsége (4,8%) nem foglalt állást.
A második kérdés a Hezbollah határvédelmi szerepére vonatkozott: felváltsa-e a síita szervezet a határ őrizeztét ellátó UNIFIL-erőket a dzsihádistákkal szembeni küzdelem részeként. Erre a keresztények egyharmada (32,4%) válaszolt támogatólag, több mint fele (58,2%) utasította el az ötletet és 6,4% nem válaszolt.
A harmadik kérdés az alábbi volt: egyetért-e azzal a kijelentéssel, hogy a Hezbollah nyíltan felvállalt szíriai beavatkozása okozza-e a dzsihádista veszély megerősödését Libanonban? A válaszadók kevesebb mint harmada (30,1%) felelt igennel, kétharmaduk (65,2%) nemmel, míg 4,7% hallgatott.
A negyedik kérdés túlmutatott Libanonon: véleménye szerint a Szíriában és Irakban történő amerikai légicsapások célja az Iszlám Állam megsemmisítése? A válaszok kevesebb mint ötöde (18,7%) volt igenlő, háromnegyede (73,1%) tagadó, míg 8,2% nem foglalt állást.
Az első kérdésre adott válaszok megerősítik, hogy a Hezbollah támogatottsága a keresztény közösségen belül is jelentős, – sőt a korábbi adatokkal összevetve – növekvő tendenciát mutat. Ennek politikai leképeződése, hogy – az ellenzék tagadása ellenére – a Hezbollah első számú szövetségesének számító Michel Aún/Aoun vezette Szabad Hazafias Irányzat (التيار الوطني الحر) a legnagyobb társadalmi bázissal rendelkező keresztény politikai erő. Ennek támogatói adják a Hezbollah növekvő politikai/katonai szerepét igenlő keresztények zömét. (Zárójeles megjegyzés: erre – is – alapozva állítható, hogy Aoun tábornok jelenleg a legnagyobb társadalmi támogatottsággal bíró köztársasági elnök-jelölt.)
A harmadik kérdésre adott válasz még jelentősebb, az előző megállapításokkal szoros kapcsolatban álló következtetésekre ösztönöz. A keresztények – akik a síiták mellett – regionálisan a másik legveszélyeztetettebb kisebbség a dzsihádisták növekvő aktivitása miatt, többségükben támogatják, hogy a Hezbollah beavatkozzon a szíriai polgárháborúba – elsősorban a szélsőséges szunnita csoportok ellen. (Ez persze egyezik a Hezbollah más irányú katonai-politikai céljaival, amely a szervezetet az iráni szövetségi rendszer stratégiájába ágyazza.)
Mindemellett érdekesek az alábbi tendenciák: míg 2013 júniusában a libanoni keresztények mintegy 38,7%-a támogatta a Hezbollah szíriai katonai tevékenységét a dzsihádisták ellen, most ez az arány 62%-ra nőtt. 2014 februárjában pedig a keresztényeknek még csak 52,6%-a tagadta, hogy a Hezbollah szíriai tevékenysége okozná a dzsihádisták libanoni tevékenységének erősödését, mára már 65,2% van ezen a véleményen.
A libanoni keresztény társadalom szellemi diverzifikációját támasztja alá, hogy míg a határellenőrzéssel szemben már óvatosak, s azt nem szívesen tennék a Hezbollah kezébe, az amerikai/nyugati katonai beavatkozással szemben ugyanakkor már kiolvashatók véleményükből a szokásos közel-keleti konspirációs elméletek, amelyek gyártáshoz mindössze két libanoni személy is elegendő.
