iszlám és politika

Manyasz Róbert Kázmér blogja

Balkáni ősz 8

2019. december 04. 19:32 - politics&islam

 

Macedón mozaikok 1

A helytartó alszik

Eredeti neve Saruhanlı Yiğit Bey volt, ami utal származási helyére: az úgynevezett Saruhani Bégségre/Emírségre, amely Anatóliában/Kisázsiában volt található, a mai Manisa térségében. A vidék az egykori Lydia része volt, s hosszú bizánci fennhatóság után a szeldzsukok a 12-13. században rendezkedtek be itt. Száz évvel később - a szeldzsuk Konyai (Ikoniumi) Szultanátus fragmentálódásával - saját helyi kis oguz-török dinasztiájuk, a saruhanidák (Saruhanoğulları) egy volt, többek között a Söğüt vidéki oszmánok mellett az egymással is rivalizáló török törzsek között. A saruhanidák az oszmánok második felemelkedéséig, 1413-ig bírták szállásterületeiket, aztán a többi alávetett törzshöz hasonlóan betagozódtak a megerősödő, emelkedő és terjeszkedő oszmán államba.

(Erre az úgynevezett második birodalomalapításra azért volt szükség, mert a már a Balkánon is jelentős pozíciókat szerző oszmánokat, akiknek fővárosa 1363 óta a mai Edirnében (Drinápoly) volt, 1402-ben az ankarai csatában az alapvetően mongol etnikumú hadsereget irányító Timur Lenk, mondhatni az össz-história egyik, ha nem "a" legvéreskezűbb hadvezére szétverte, az 1389-es rigómezői csata után a szerb Miloš Obilić által meggyilkolt I.Murád szultán fiát és utódját, I. Bayezidet, kinek beceneve "Yıldırım" azaz Villám volt, foglyul ejtette s haláláig vaskalitkában hurcolászta magával. Úgy tűnt, az oszmánok végleg elbuktak... De Sánta Timur 1405-ben meghalt, nomád állama annak rendje s módja szerint széthullott és jött az új rész: Return of the Osmans. Sőt kiderült: számukra még csak akkor kezdődött a történelem.)

A saruhanidáknak vannak Kisázsiában máig látható emlékeik. Például Yiğit Bey egyik felmenője, Muzafferüddin İshak Bey (uralkodott: 1362-138) építtette a máig látható manisai nagymecsetet. Egyébként ajánlanám megtekintésre/tanulmányozásra a szeldzsuk/preoszmán építészetet. 2008 nyarán Konyától Selçukig végig tanulmányoztam, emlékezetes volt. A korai oszmán architektúra - mondjuk Mîmar Sinân előtt - amikor még nem a közismert tamburos-kupolás-karcsú minaretes mecsetek uralkodtak még, hanem az erődszerű lapos tetejű, közép-ázsiai és iráni eredetű toronyszerű felépítménnyel, egészen más összhatást adott a korabeli városképnek is. De nagyon elnyargaltam; vissza a saruhanidákhoz.

Fegyveres potenciáljukat a hatalom megfelelően csatornázta: az újonnan meghódítandó területek határvidékeire, úgyszólván a frontra telepítette őket.

Yiğit Bey tehát így került Ruméliába, már a 14. század utolsó harmadában (tehát még az ankarai katasztrófa előtt). A rigómezői csatában az oszmán csapatok egyik parancsnoka volt, majd 1392-től 1414-ig, több mint két évtizedig ő volt a szkopjei (Üsküp) szandzsák vezetője. Mint ilyen, az első számú helytartó Ruméliában.

1426-ban bekövetkezett halála óta itt húzza a lóbőrt, a szkopjei bazár gyomrában, az általa alapított medresze és mestere, Meddah Baba türbéje mellett.

Iyi geceler!

77254730_2554567817925637_4443870685416128512_o.jpg

69941823_2554567291259023_4617662117527420928_o.jpg

76706796_2554568307925588_1167470354134728704_o.jpg

78587963_2554568477925571_1807575800141053952_o.jpg

78279160_2554568897925529_3658501993690824704_o.jpg

76927374_2554569497925469_7366980244017774592_o.jpg

69962081_2554570217925397_6724939124970618880_o.jpg

 

 

 

A képen a következők lehetnek: növény, égbolt, fa, ház és túra/szabadtéri

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://islampolitics.blog.hu/api/trackback/id/tr6015337236

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.