Vandálföldtől nyugatra
Amikor '11-ben átkeltem a Guadiana folyó felett és megérkeztem Portugáliába, Tavira volt az első város, ahol beültem egy kávézóba és szemeztem III. Alfonz bronzszobrával. A fizetésnél legott becsaptak, ami korábbi hosszadalmas szomszédos spanyol tekergésem során egyszer sem fordult elő, így igencsak megmérgedtem. Aztán magasabbra került az ingerküszöböm: Portugáliában ez számtalanszor megesett velem.
Az a baj, hogy nem felejtek. (Legfeljebb interpretálva emlékezem.)
Mindegy.
Dél-Portugália földrajzilag, éghajlatilag és történelmi hagyományát illetően is eltér az ország középső és északi vidékeitől. Amikor 711-ben Táriq bin Zijád partot ért a Sziklájánál s kezdődőtt az iszlám korszaka, ezt a vidéket úgy nevezték: Vandálföldtől nyugatra/Garb al-Andalusz/غرب الأندلس. Ebből a Nyugat/Garbból lett az Algarve.
Itt tartott ki a legtovább az iszlám: egyes vidékeit a fent említett III. Alfonz szerezte volt vissza 1249-51-ben.
Fővárosa a ma is helyre kis hely, Silves/Silb/شلب volt.
Nyolc év után újra itt.
Alentejo (Portugália alsó/hátsó fertálya, hol nincs más csak dombok, olajfák, szőlő és hőség. Nekem való hely. Ja, és elképesztő városok.)
Beja/Pax Iulia
Évora/Liberalitas Iulia/Ebora Cerealis
Elvas
