A 15. század végén, II. Bayezıt szultán (1481-1512), akinek uralkodása a Konstantinápolyt meghódító II. Mehmet fiaként és a csúcs-padisah, a várából kirohanó Zrinski ellenfeleként mindeközben sátorban, ágyban, párnák közt elhaló I. Süleiman Kanunî nagyapjaként nagy korokat kötött össze, hatalmas építkezések folytak Szkopjében.

Ekkor épült a Vardar északi/bal partján ez a hatalmas mecset-komplexum. Építtetője, Jahja pasa/Yahya paşa II. Bajezid idején, 1502-1503-ban az anatóliai eyalet helytartója (vali), majd szkopjei szandzsákbég volt. Ekkor, 1504-körül emeltette ezt a mecsetet. Minaretje a legmagasabb a városban (55m).

Eredetileg - természetesen a par excellence oszmán világutazó, Evliya Çelebi leírásából tudjuk - miként az egy érett oszmán mecsethez illik, hatalmas kupola-együttes borította, amit Habsburg csapatok 1689-es látogatásuk során beomlasztottak volt.

1720 körül került rá ez a szokatlan piramis-sapka, amitől igencsak karakteres formát kapott. (Volt ugyan ilyen hagyomány a preoszmán szeldzsuk építészetben, de ott a fő falakat összefogó gúla mindig sokkal laposabb volt.)

Jahja pasát Sztambulban vermelték. Az mecset melletti türbében a fia nyugszik.

Ps. Még egy alkalommal forgott német szó a falai között. 1915-ben, amikor a szerb királyság összeomlott a tengelyhatalmak nyomása alatt s Petar Karađorđević király Korfura pucolt, Kaiser Wilhelm csapatai bemasíroztak a városba, a mecset pedig tüzérségi raktárként szolgált.

Verständlicherweise..