1.
Amikor az oszmánok a várost meg(újra) alapították az egykori raši Trgovište/Vásárhely mellett, a helyválasztás elsődleges szempontja az volt, hogy a Ljudska és a Jošanica folyócskák találkozási pontja mindig is fontos balkáni kereskedelmi központnak számított. A Ljudska völgyén lehetett feljutni a Pešter-platóra, azon át pedig a Lim-hez, amely Boszniába vezetett. A Jošanica irányába az Ibar völgye Koszovóba s általában délre nyitotta meg az utakat, északra pedig az Ibar alsó szakasza vezetett Közép-Szerbiába, majd a Morava-völgyön keresztül a Duna medencéjébe.
De volt itt más "város-telepítő" tényező is. Az ókor óta ismert hévízforrások. Erre az oszmánok legott fürdőket építettek. Az egyik, a Gazi Isa beg Ishaković alapítványához (vaqf/vakuf) tartozó 15. századi hammám maradványai a városközpontban találhatóak.
Jó a feketéjük.
2.
A 17. századi globetrotter, Evliya Çelebi, aki mindenütt ott volt, így itt is, ezt írta: "A várostól fél órányi járásra van egy hévizes fürdő. Hafiz Ahmet paşa építtette."
Valóban, az ilidža harmincperces séta Novi Pazar központjától. Nemrég renoválták.
Jó benne.
A gőzben.