Koszovó/Koszova 9

Kitekintő: Ulpiana

Van azért az itteni történelemnek olyan része is, ami nem a szerbekről és az albánokról szól. Rájuk visszatérünk majd (ez nem fenyegetés, vagy az), most egy kis római birodalmazás.

Merthogy a terület mélyen a birodalom belsejében volt, s mint a földrajzi bevezetőben szó volt róla, fontos kereskedelmi útvonal(ak) mentén feküdt. Az akkori legfontosabb viszonylat itt a Lissus (a mai albániai Lezhë)-Naissus (a mai közép-szerbiai Niš) volt.

Prishtinától délkeletre, a mostani Gračanica-folyócska partján az i.sz.2. század elején Traianus császár, született Marcus Ulpius Traianus alapított települést, amelyet szokás szerint enmagáról nevezett el Ulpianának.

A város regionális jelentőségű volt - a szokásos római infrastruktúrával (cardo maximus, cloaca maxima, fürdők, városfalak, nekropolis), a 3. század végén már jelentős keresztény közösséggel. Ekkor erődítményszerű bazilika épült, aminek alapfalai ma is jól láthatóak.

Szükség is volt rá, mert a 4. században a gótok uralták a területet, s Nagy Theoderik többezres sereggel ostromolta. Ekkori neve: Municipum Ulpiana Splendisima volt. Ezt 518-ban földrengés rombolta le.

Újabb virágkorát Justinianus császár idején (532-565) élte, aki újjáépíttette s ekkortól már Justiniana Secunda-nak hívták. Püspöki székhely volt, újonnan épített hatalmas bazilikával és keresztelő kápolnával.

Végérvényesen az avarok hatodik századi tevékenysége és az azt követő szláv benyomulás tett pontot a város történelmének végére.