Az iszlám Koszovóban
Az kétségtelen tény, hogy az iszlám a 16. század óta a régió domináns vallása. Az oszmán birodalom fennhatósága után (1913) nehèz idők jöttek a koszovói muszlimokra, akik lesősorban persze albánok voltak. Az 1918 és 1924 közötti albán lázadása (kaçak/útonálló, bandita-mozgalom) felszámolása után még évekig tartott a terület pacifikálása. Egészen
1929-ig semmilyen vallási autoritás nem működött a muszlim közösségen belül.Ebben az évben jöhetett létre szkopjei központtal a vallási elöljárók szervezete, a Mehxlisi Ylema. Ez a Jugoszláv Királyság bukásáig (1941) koordinta a vallási életet Koszovó területén. (Amely egyébként két - a Vardar és a Zeta -bánság között volt feolsztva.)
Miután 1941 után Koszovó nagy részét az olasz csapatok szállták meg, az itteni muszlim közösség irányítása 1941 és 1944 között a tiranai vallási elöljáróság irányítása alá került.
1945-ben - átmenetileg - az újjáalakult szarajevói központú Boszniai Iszlám Közösség (Islamske Zajednice Bosnia) vette át az ellenőrzést a koszovói muszlimok felett is.
Nem sokáig: 1947-ben megalakult az első szerbiai iszlám autoritás (Islamske Zajednice Srbii), amelynek hatásköre kiterjedt Koszovón kívül a Vajdaságra is. Hivatalosan Prishtina volt a központja, a gyakorlatban azonban a szarajevőo muszlim főhatóság, a Rijaset és a belgrádi kormány is beleszólt a munkájába.
A nyolcvanas évektől erősödő szerb nacionalista nyomás folytán kialakult egy, a Belgrád által ellenőrzött hivatalos intézményhálózat mellett egy párhuzamos illegális hálózat, amely 1994-ben végre a szerb állam által is elismert szervezetté alakult. Ez lett a máig működő Koszovói Iszlám Közösség (Bashkesia Islame e Kosoves - BIK), amely a lakosság 90%-át kitevő muszlimok hitéletét organizálja.
A többség a hanafita vallàsjogi iskola követője s jelentős a különböző szúfi irányzatok (tarikat) híveinek száma. Mérsékeltség és tolerancia jellemzi a közösséget, ahol a vallásjogi előírások együtt élnek egyes törzsi szokásjogi gyakorlattal (urf) és a "köz érdekét" (helyi átírással az arab vallásjogi terminus: el-meslehetul ama) tartják szem előtt. Mindezzel együtt a koszovói társadalom nem túlzottan vallásos.
A BIK fennhatósága alá 29 közösségben több, mint 700 mecset tartozik, egy kvallási középiskola (Medreseja Alaud-din) ès egy szeminárium Prishtinában.
Mostanában itt is nyomulnak a törökök, mèg ha Erdoğan a legutóbbi időben Belgrád felé is kacsingat.
Ami nagy kérdés (és félelem): a Közel-Keletn a dzsihádisták soraiban harcolt több, mint 300 koszovói mennyire fogja majd radikalizâlni a hazai közösséget.
Érdemes figyelni.
