Koszovó/Koszova 1 - Eredet
B'resit. A Balkánon így kell kezdeni minden történelmi témát. Kezdetben teremtette... melyik népet is? Koszovóban ez különösen érzékeny téma.
A réz-, bronz-, vaskorig azért csak nem mennék vissza (feltételezvén, hogy még a legnacionalistább szerb és albán tudósok sem mondanák, hogy az első itt élő homo sapiens sapiens - vagy netán neanderthalensis? - emberegyedeket mondjuk Lazarevićnek vagy Berishának hívták), bár az albánok illír-származási elmélete már kissé belelóg ezekbe.
A szerbek szűkebb mozgástérrel rendelkeznek elődeik érkezését illetően. A bizánci források szerint az első szláv törzsek (megengedőleg tekintsük őket proto-szerbeknek) a jól dokumentált jusztiniánuszi korban, 547-548-ban érkeztek a mai Koszovó területére. Az -albán és szerb tudósok által minduntalan felvetett - alapkérdés tehát, hogy ekkor, illetve ezt közvetlenül megelőzően kik éltek itt. Merthogy ők az elsők, a "győztesek".
Albán oldalról egyértelműbb a helyzet. Ők magukat a Balkán-félsziget nyugati felén élő illírek leszármazottjaibak tartják s ennek alapján az itteni lakosság kontinuitását hirdetik. Azaz a Római birodalomba tagozódott illírek Dalmatia, Moesia Superior, Macedonia és Epeiros provinciákban tovább éltek (ez kétségtelen), a városi lakosság - különösen az Adriai-tenger partján romanizódott, de a belső hegyvidéki területeken megőrizte nyelvét.
Ezek az elméletek néhol még messzebbre mennek s az albánok őstörténetéhez sorolják az i.e. 4. századtól fennálló trák-illír etnikai alapú Dardán királyságot is. Sőt, Koszovó területe volt a dardánok központi területe. (Helyes: ilyen vonalon haladva visszafelé mondjuk ki, magyarok éltek az Olduvai-völgyben.)
Egyes albán történészek szerint - figyelmen kívül hagyva a negyedik századtól kezdődő, a Balkánon is többször átsöprő népvándorlás hatásait (lásd: az itt erősen megforduló gótokat például) - etnicitását is megőrizte is, így szerintük az albánok a térség, így Koszovó területének is autochton lakosai (legalább kétezer, ha nem két és fél ezer éve). Megengedőleg: az albánok nem romanizált illírek és - esetleg - a félszigeten nomadizáló pásztorok keveredéséből alakultak ki a legkoraibb koraközépkorban.
Az mindenesetre kétségtelen, hogy Koszovó területén és közvetlen környezetében számos földrajzi név illír vagy albanizált latin. Ugyanakkor nem elhanyagolható a szláv (szerb nyelvészek, történészek szerint természetesen: szerb) eredetű név is.
A szerb történészek teljesen nem tudják negligálni az albán és az illír nyelv kapcsolát. Van azonban egy különbejáratú "megoldásuk" arra nézvést, hogy mégse az albánok legyenek az abszolút nyertesei a "ki-volt-itt-előbb" egyébként igencsak meddő vetélkedésében.
A 2VH után lázas régészeti munka kezdődött Koszovó területén - bebizonyítandó, hogy az albánok nem őslaksok errefelé. Mindemellett a nyelvészek is belehúztak. Henrik Barić horvát nyelvész az össz(jugo)szláv egység jegyében sietett szerb kollégái segítségére. Elméletével az albán-illír kontinuitást igyekezett szétszakítani. Jugoszláviában majd Szerbiában széles körben elfogadott nézete szerint az albánok nem illír, hanem trák-moesiai illetve dák-moesiai gyökereket mutathatnak fel. Ha egyáltalán. Ezzel a trák gyökerezettséggel mintegy keletebbre tolták az albánok elődeit; vélvén, ezzel kevesebb jogot formálhatnak Koszovóra, amely, mint "köztudott", a szerbség bölcsője.
Ezzel együtt az albánok kedvenc Dardán királyságát is "etnikailag meghatározhatalannak, maximum tráknak" minősítette 1986-ban a Szerb Tudományos Akadémia.
Most is egy kisebb könyvtárral utazom/tartózkodom itt. (Másként nem érdemes.) Az egyik német monográfiában olvasom ezt a mondatot: "Eine historisch korrekte Antwort ist auf so einfache Art, wie es die beiden nationalen Positionen glauben machen wollen, nicht zu finden." És az egész mű végigkínlódja ezt a lehetlen korrektséget. Miként a német tudomány - allgemein.
Nem EGY kontinens ez, kérem! És mi nem a német oldalon állunk...
