Az eddig is ismert (?) tény, hogy Háddzs Amín al-Huszajní, náci emigrációban élő jeruzsálemi főmufti és Heinrich Himmler SS-Reichsführer együttes erőfeszítésének eredményeképpen sikerült bosnyák fegyvereseket toborozni a Waffen-SS-be, amelyek -- a horvát usztasák mellett -- kivették részüket a Tito-féle partizánok elleni küzdelmekből.

A Szandzsákban alakult formációt egy, a szerbiai Pirotban született, szerbül, törökül kiválóan beszélő osztrák SS-tiszt, Karl von Krempler hozta létre és a hangzatos SS-Polizei Selbstschutz Regiment Sandschak nevet viselte. 5000 főből állt s a központja itt volt Sjenicában. S hogy még "balkánibb", értsd regionális legyen a történet, a szandzsáki szláv muszlimokból verbuválódott fegyvereseket az ortodox (meg esetenként kommunista) szerbek elleni gyűlöletben velük egyívású albán náci kollaboránsokból alakult csapatokkal együtt vajdasági volksdeutsch milíciák képezték ki.

Meglehetősen jól, mert 1942-43 folyamán a Handschar keményen irtotta Tito partizánjait éppen itt, e város környékén. Vezetőjük egy korábbi vallástudós Sulejman Pačariz volt. Történetük rendkívül izgalmas; most csak a végről: 1944-ben a Tito-partizánok - ugyancsak népirtás-jelleggel számolták fel a Handzsar alakulatait, a Horvátországba (ekkor Bosznia is az usztasa állam része volt) menekült vezetőket levadászták, Pačarizt Banja Lukában kivégezték.

S ahogy az lenni szok, a szervező, von Krempler 1971-ben Salzburgban ágyban, párnák közt.