Meg a sajtorol.

A diadalmas jelentesek soraba tartozik az a cikkozon, amely az irani gazdasagi embargo feloldasaval foglalkozik. Es benne Oman szerepevel.

Mert otthon, amnnyiben egyatalan foglalkoztak az irani-nyugati atomtargyalasok folyamataval, elo sem kerult a szultanatus neve. Pedig hosszu evek ota Maszqat volt a titkos es/vagy hattertargyalasok egyik fo szintere s az omani kulugyminiszter - es a jelenleg az orszag eros embere - folyamatosan ingazott Teheran es a nyugati nagyvarosok kozott. (Hogy hasonloan sereny munkatarsairol mar ne is szoljak.) Es folyamatosan megjelent Rijadban is, hogy konzultaljon a targyalasokon hivatalosan reszt nem vevo szaudi vezetokkel.

S az ibadita - se ide se oda nem tartozo s e hagyomanyait erosen orzo - szultanatus ugyancsak fontos szerepe a sziraki haboru(k)ban kuzdo felek kozotti szinfalak mogotti kommunikacionak is. Megfordulnak itt a proxy-haboru szervezeteinek kepviseloi (a FSA-tol kezdve az Aszad-kormanyzaton at a Nuszraig es az Iszlam Allamig) es a ket vegso mozgato, Iran es Szaud-Arabia felelos vezetoi is.

Oman buszke erre. De szuksegei is vann erre munakra es a mindket iranyba apolt kapcsolatokra. Az orszag geopolitikai helyzete kivalo es kockazatokkal teli. A felsziget delkeleti fertalya, az Obolbe vezeto Hormuzi-szoros Ur es Uruk ota, a perzsak, arabok, portugalok, hollandok, angolok szamara is strategiai jelentoseggel birt.

Most meg a fekete neduve preselodott egykori laperdok hagyateka folytan az egesz vilag szamara.