Meghalt a nyugati politikai ujsag- es tortenetiras nagy Kozel-Kelet-szakerto triaszanak egyike, a brit Patrik Seale. David Hirst es Robert Fisk mellett o irta a nyugati kozvelemenyt es donteshozokat befolyasolo legjobb cikkeket es konyveket a tersegrol. S ahogy Fisk Libanon, ugy Seale Sziria szakertoje es prokatora volt.

Nem veletlenul. Az 1930-ban szuletett Seale ugyanis legkevesebb 15 evet toltott ebben az orszagban, ahol apja kereszteny misszionariuskent mukodott - ami nem egy kedvezo pedigre egy kozel-keleti orszagot megismerni szandekozo ujsagiro (es tortenesz) szamara. Irt az Observer-tol kezdve az al-Hayat-on es a The Daily Star-on at a Gulf News-ig szamos lapba es folyoiratba.

Sziriarol irott ket munkaja (The Struggle for Syria (1965) es Asad of Syria: The Struggle for the Middle East (1988) - maig alapvetes. Elete utolso szakaszaban irott konyve (The Struggle for Arab Independence: Riad el-Solh and the Makers of the Modern Middle East (2010) pedig Libanon modern kori tortenelmenek megismeresehez megkerulhetetlen.

Ezeket a muveket, amelyekben a modern preiszlamista (ezen az 1970-es evekig, a politikai iszlam aktivista korat megelozo idoszakot ertem) Kozel-Kelet politikai torteneseit kiveteles targyi tudassal es erzekenyseggel elemzi, szerzoje altal sem eltitkolt enyhe elfogultsag jellemzi. Seale a Sziriat harom evtizeden at vaskezzel iranyito Hafiz al-Aszad elnokot a kozel-keleti politikai struktura kulcsfigurajanak es a kiszamithatosag/stabilitas megteremtojenek tartotta. Mindezert (is) az izraeli media eloszeretettel aposztrofalta a brit ujsagirort"a  mindenkori sziriai elnok nemhivatalos szovivojenek".

Seale persze irt masrol is. peldaul a palesztin terrorostarol, Abu Nidalrol (Abu Nidal: A Gun for Hire (1992), vagy egykori baratjarol, a MI6 es a KGB kettosugynokerol, Kim Philbyrol (Philby, the Long Road to Moscow (1973). Ez utobbi egyebirant Seale-hez sok mindenben hasonlo gyokerekkel rendelkezett. Apja, Jack Abdullah Philby a brit titkosszolgalat ugynoke volt az elso vilaghaboruban a Szaud-csalad mellett. (Parhuzamosan a rivalis mekkai serifnel sertepertelo T.H. Lawrence ezredessel, Arabiai Lorinccel)

Es o volt a szerzoje - negerkent - a szaudi tabornokrol,Khalid bin Szultanrol irt enyhen propananda izu konyvnek (Desert Warrior (1995).

Az emlitett ket sziriai konyve maig forraserteku, megkerulhetetlen - meg a ma zajlo folyamatok gyokereinek megertesehez is.

Nem veletlen, hogy - akarcsak a tobbi, ugyancsak erdemes konyve, az Abu Nidal-monografia kivetelevel - mindeddig nem forditattak magyarra.