A libiaiak is kotvetnek a keleti nagy testvert. Ez nem ujdonsag. Mar Muammar al-Qaddzafi/Kadhafi ezredes is Dzsamal Abdunnaszir/Gamal Abdel Nasszer nyomdokain szandekozott haladni. (Aztan talalt mas osvenyeket is; sot o maga is taposott ujakat.) Most pedig, midon a szelsoseges iszlamista kaosz eszkalalodni latszik - szepen osszefonodva a sulyos torzsi toresvonalakkal - a "katonai megoldasban" gondolkodnak. Van mar hozza jeloltjuk is.
Khalifa Haftar tabornok harcot hirdetett az iszlamistak, nevesen a Muszlim Testveriseg ellen. A tabornok - most - az egyiptomi vonalat, a Sziszi-modszert kovetne.
Nem volt mindig igy. 1969 szeptembereben fiatal tisztkent ott volt Idrisz kiraly elkergeteseben, majd az Ezredes hu tarsa lett; a vezerkari fonoksegig vitte.
O vezenyelte a libiai szempontbol dicstelen 1987-es Csad elleni haborut, amelyben maga Haftar is - 300 tarsaval egyutt - fogsagba esett.
Az Ezredes ekkor levaltotta, o pedig ket evtizedig messzi Virginia allamban emigraciozott, mikor is - a forradalom szarnyain - visszarepult a hazajaba es a felkelok egyik kelet-libiai vezetoje lett.
Mideddig elegge odzkodott tole a libiai kozvelemeny, miutan a csadi fiasko, de kulonosen az amerikai tartozkodas (ez minimum kemgyanut jelent arab szemszogbol) nem jelentett jo ajanlolevelet a szamara.
2013. februarjaban aztan televizios nyilatkozatban fejtette ki elkepzeleseit az allam ujjaepitetesrol, a szelsosegesek letoreserol es egy uj parlamentaris rendszer kialakitasarol.
S tett is ennek erdekeben. Benghaziban pldaul legierovel tamadta es tamadja az iszlamista miliciakat, koztuk a muszlim Testveriseg helyi csoportjait.
Mindekozben politikai hatorszaga is alakulgat. A "Tisztesseg/Karama"-mozgalom mostansag mar naponta koveteli tunteteseken Haftar elnokke valasztasat.
Egyesek mar az - valoszinusithetoen - jovobeli egyiptomi elnokhoz, Abdulfattah al-Sziszi-hez hasonlitjak, de a kulonbsegek azert kezzel foghatoak. Sziszi az egesz egyiptomi hadsereg tamogatasat elvezi, mig Haftar mogott fokent meg irregularis fegyveres csoportok allnak. Emellett Haftar tulsagosan is erosen kotodik a megbuktatott Qaddyafi-rezsimhez, amelyhez valo negatv viszonyulas Libiaban sokkal erosebb, mint az egyiptomiak velemenye a Mubarak-erarol. Es nem elhanyagolhato kulonbseg az is, hogy Haftar katonai vezetokent kinal megoldast, nem akar politikai palyara lepni.
Egyelore.
