iszlám és politika

Manyasz Róbert Kázmér blogja

Kurdok Szíriában 3 – Menekülők és helyiek

2013. április 24. 05:34 - politics&islam

Terjesszünk kultúrát! 1996 már említett esős tavaszán barátommal kibuszoztunk-pickupoltunk-gyalogoltunk Ajn Divárnál a Tigris folyóhoz. Miután néhol combközépig érő vízben átgázoltunk néhány mellékágon és megtekintettünk a meseszép, rómaiak emelte, majd szeldzsukok és arabok által átépített-díszített híd maradványait, kijutottunk a főmeder partjára. A túlsó oldalon nagy mozgolódás támadt a határőrtornyokban (akkoriban nagyon fasírtban volt Törökország és Szíria), felénk mutogattak és távcsővel stíröltek minket. Hogy oldjuk a hangulatot és szórakoztassuk is egy kicsinyt az ideges török határőröket, lenge tánccal megspékelve elénekeltük Halász Jutka örökzöldjét, a „Domb tövén, hol nyúl szalad”-ot. Reméltük, hogy tetszik nekik, mert több ráadást is adtunk. Türk ve macar arkadaşlar.

Törökországban 1925 és 1938 között tizenhét kurd törzsi lázadás zajlott le a központi kormány ellen. Ezek közül a legnagyobbak az 1925-ös Sejk Szaíd Bírán és az utolsó, 1938-as Szajjid Ridá vezette megmozdulások voltak. A lázadások eredménye minden alkalommal több százas/ezres menekülthullám volt a francia mandátumú Szíriába, ott is elsősorban a törökországi kurd területekkel határos észak-keleti régióba, azaz a Felső-Dzsazírába (a mai al-Hasszaka/Hasszake-tartomány).

A kurdok tehát elsősorban a rurális, mezőgazdasági vidéket célozták meg. Az ezzel párhuzamosan bekövetkező örmény menekülthullámok – összesen 157 ezer fő – viszont alapvetően a szíriai/libanoni városokba irányultak.

Az 1921-es Ankarai Egyezmény (Franklin-Bouillon Agreement) húzta meg a határt Törökország és a francia mandátumterületek között, amit a korábban már említett Lausanne-i egyezmény erősített meg.  A határ az Iskenderun (ez ekkor még szír)–Rasz al-Ajn–al-Darbászíja–Ámúdá–al-Qámislí–al-Qahtáníja–Ajn Dívár vonalon húzódott úgy, hogy az itt futó vasútvonal mindvégig török kézben maradt. Ez kettévágta a törzsileg homogén kurd területeket. A vasútvonal átlépése korábban egyszerű belső migráció volt, 1923 után, s különösen az 1925-ös lázadásoktól kezdődően ez lett határokon átnyúló migráció fő vonala.

A francia hatóságok részéről megvolt a fogadókészség. Gyarmatosító politikájukba ugyanis jól beleilleszkedett az a törekvés, hogy etnikailag és felekezetileg is minél jobban megosztják az országot. Ez kezdetben a mandátumterület politikai felosztásban (autonómiák) is megjelent:

  • Létrehoztak etnikai-igazgatási autonóm járásokat, mint az Aleppótól északra, Afrín közelében elterülő kurd lakosságú Izáz- és Dzsaráblusz-megyék.
  • Észak-Kelet-Szíriában, a Dzsazírában: a franciák igyekeztek erősíteni az etnikai elleget. Céljuk kurd és káldeus-asszír etnikai beduin autonómiák létrehozása majd erősítése volt. Az ország függetlenedését első lépésben segítő 1936-os francia-szír megállapodás előtti években a franciák – végül sikertelenül – arra törekedtek, hogy Kelet-Szíriát három etnikai/vallási autonómiára osszák: egy kurdra, egy káldeus-asszírre és egy beduin arabra.

A Dzsazírában folytatott francia politikának eredményeképpen a húszas évek elején még alapvetően rurális vidék (nagyobb város csak Ámúdá, al-Qarmáníja, al-Qurá, Tell Saír volt) egyre urbanizáltabb lett, de még döntő maradt a beduin arab és kurd törzsek dominanciája.

A Törökországból érkező migránsok alapvetően földművelők voltak, de akadtak nomád/seminomád életmódot folytatók is. A bevándorlás hatására (is) a lakosság 1937-re 105513, majd 1943-ra 146000 főre növekedett (évente 5,6%-kal nőtt az állampolgárosítottak aránya).

A franciák könnyen állampolgárosították az északról érkező zömében kurd és örmény betelepülőket. Az arab betelepülők és beduinok állampolgáriasítását azonban nem támogatták, ők a negyvenes évek második felétől kapták meg a szír állampolgárságot – már a függetlenné váló állam kormányaitól.

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://islampolitics.blog.hu/api/trackback/id/tr925242857

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása