Az elmúlt egy hónapban sem sokat jutottam klaviatúrához. Először az ünnepek (annak első felvonása, katolikus/protestáns karácsony), aztán egy, a tervezettnél kissé hosszabbra sikeredett balkáni utazás vonta el a figyelmemet. A jelző alapján persze akár belföldi wellnessezésről is szó lehetett volna, de nem az Észak-Balkán ilyentájt szürke felhő ülte, szürke hó fedte, szürke arcú zombik benépesítette, P. S. lelkét felszabadító, engem borúra hajlító tájain köszöntöttem az újévet, hanem Boszniában. Pontosabban a Republika Srpskaban, annak keleti és déli fertályán, át-átcsapva a szomszédos szerbiai, montenegrói és horvátországi területekre – többszörös autó-kerékpár váltással. Aztán egy kis Szarajevó és a végén, autó-lerobbanás-szerelésre-várás miatt még pár napos ortodox-karácsonyozás a méteres hó borította Szokolac környéki hegyekben. De ez nem úti beszámoló lesz.
Pár sor a boszniai főmuftiról. Tavaly szeptemberben választottak új országos vallási vezetőt Szarajevóban. Az eddigi reis-ul-ulema, Mustafa Cerić mandátuma lejárt, s miután nem választhatták újra, 19 év után új személy került a Bosznia-Hercegovinai Iszlám Közösség (Islamska zajednica u Bosni i Hercegovini) élére, az eddigi tuzlai mufti, Husein Kavazović személyében.
A boszniai főmufti pozíciója – az oszmán korból megörökölt tradíciónak megfelelően – kiemelt jelentőségű a Balkán-félszigeti muszlim közösség számára, ugyanis a hagyományosan a legbefolyásosabb vallási vezetőnek számít valamennyi országos és regionális mufti között. Személye befolyásolja az összes, hivatalos közösség irányultságát, a balkáni muszlimok egymás közötti és más vallásokkal, kultúrákkal, államokkal való interakcióit. Az alábbi autonóm szervezetek tartoznak a boszniai főmufti befolyási hálózatába:
- Bosznia-Hercegovinai Iszlám Közösség (Islamska zajednica u Bosni i Hercegovini)
- Szerbia Iszlám Közössége (Islamska zajednica Srbije)
- Szerbiai Iszlám Közösség (Islamska zajednica u Srbiji)
- Bulgáriai Muszlim Közösség – Főmuftiátus (Мюсюлманско Изповедание -
Главно Мюфтийство) - Albániai Iszlám Közösség (Kommuniteti Musliman)
- Koszovói Iszlám Közösség (Bashkësie Islame e Kosovës)
- Macedóniai Iszlám Vallási Közösség (Bashkësie Fetare Islame në Republikën Maqedonisë)
- Komotini Muftiátus, Görögország (Μουφτεία Κομοτηνής)
A szarajevói főmufti befolyása megkerülhetetlen a volt jugoszláv területen élő szláv muszlimok körében, így Bosznia határai túl a szlovéniai, horvátországi muszlim közösségekben és a dél-szerbiai Szandzsák bosnyák származású muszlimjai között. A hagyományos szláv-albán etnikai gyökerű ellentét miatt ez a befolyás jóval gyengébb az albán muszlimok lakta vidékeken, de még ott sem elhanyagolható.
Mindezek miatt sem mindegy ki a szarajevói reis-ul-ulema. A tavaly hatvan éves Cerić karizmatikus vezető volt. A szarajevói Gázi Hüszrev bég Medresze (Gazi Husrev-begova medresa) után Kairóban tanult az al-Azhar Egyetemen. Miután imám volt, a nyolcvanas éveket az Egyesült Államokban töltötte, ahol Chicagoban iszlám kulturális központot vezett (Islamic Cultural Center of Greater Chicago) s közben PhD-fokozatot szerzett iszlám tudományokból az University of Chicagon. 1987-től a zágrábi Iszlám Központot vezette. Bár már 1993-tól vezette a boszniai muszlim közösséget, hivatalosan csak 1999-től lett főmufti.
Cerić a balkáni iszlám három hagyományát követte vezetői tevékenysége során. Kiváló nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik nemcsak az iszlám világban Marokkótól Indonéziáig, hanem tanulmányai révén szoros személyes kapcsolati hálót épített ki a nyugati világban az Egyesült Államoktól kezdve valamennyi európai politikai/vallási vezetőiig. Ennek megfelelően az iszlám sajátos, de a tradícióknak mégsem nagyon ellentmondó európai képét hirdette és szorgalmazta annak megteremtését a balkáni muszlim közösségekben. A szeptember 11-i támadások, majd a londoni és madridi robbantások után Cerić nyilatkozatot adott ki, amelyben a Nyugattal/Európával együtt élni akaró/tudó iszlám képét vázolta fel. Az itt élő muszlimokat az európai jogrend és együttélési szabályok elfogadására szólította fel. Az iszlám és a modern világ összeegyeztethetőségének alapjaként – áttételesen – a szekularizmus elfogadását (a saría teljes alkalmazhatóságának elvetését, annak a személyi – család és örökösödési – jogi szegmenseire való korlátozhatóságát) fogalmazta meg.
Munkásságának másik gyökere az oszmán hagyományokon alapuló török kapcsolatok erősítése. Erre az Erdoğan-Davutoğlu-duó vezette új iszlamista török külpolitika partner is volt: a külügyminiszter politikai alapvetésében, a Stratégiai mélységben (Stratejik derinlik) a Balkán, mint az új török külpolitika egyik fő csapásiránya jelenik meg – ápolván, felújítván a hagyományos oszmán befolyási övezetben élő személyi és intézményi kapcsolatokat. Cerić így nemcsak a befolyásos török vallási vezetőkkel, hanem a térségben gyakran megjelenő politikusokkal is szoros személyes kapcsolatot épített ki.
Erre azért is volt szüksége, mert a poszt-polgárháborús Boszniában jelentős vahhabita kontingens maradt s az ezredforduló tájékán ezekre a személyes kapcsolatokra (valamint az egyre növekvő számú szaúd-arábiai egyetemen képzett fiatal vallási elöljárókra) építve – a boszniai muszlim társadalomba Cerić által is idegen testként beférkőző – vahhabizmus alapítványokkal és társadalmi szervezetekkel, intézményekkel mind nagyobb befolyásra kezdett szert tenni. A török út – így Cerić – hagyományosan közelebb áll a balkáni muszlimok gondolkodásához, mint a más vallásokkal-kultúrákkal alapvetően konfrontatív szalafita eszmék.
Azonban Cerić sem távolodott el a modern iszlamizmus mozgalmaitól. Gondolkodásának harmadik – nem elhanyagolható jelentőségű és a jövőben talán még nagyobb szerepet kapó – oldala kapcsolata a Muszlim Testvériséggel (MT). A szervezet balkáni jelenléte is több évtizedre nyúlik vissza. Már a második világháborúban a megszálló német haderő által létrehozott muszlim csapategységek (SS-Handschar) szervezésében is szerepet kaptak MT-ügynökök, akiket a Berlinben élő palesztinai főmufti, al-Háddzs Amín al-Huszajní közvetített ki. A Handschar-egységeket a Mladi Muslimani szervezet tagjaként kívülről segítő későbbi boszniai elnök Alija Izetbegović is rendelkezett MT-kapcsolatokkal még a titói érában. Cerić Testvériség-kapcsolatai különösen most, az MT közel-keleti erősödése és egyiptomi hatalomra kerülése kapcsán kap még nagyobb jelentőséget.
Cerić jelentős pán-balkáni befolyása ellenére tisztelte az egyes országok iszlám vallási közösségeinek önállóságát s egyfajta koordinációt tartott csak szükségesnek. A reis-ul-ulema posztjáról való távozásának közeledtével többen bejelentkeztek utódnak. Közöttük olyanok, akik a balkáni muszlim közösségek jövőjét minél szorosabb egység létrehozásában, erős centralizációban látják. A pozícióhoz végül igen közel került szandzsáki (Novi Pazar-i) főmufti, Muamer Zukorlić ennek a vonalnak a fő hirdetője. Mögötte pedig jelentős iszlám világbeli – mindenekelőtt arab – országok állnak. A szerb állam – Cerić hathatós külső támogatásával – igyekezett a Szandzsákban majd egész Szerbiában és Boszniában is mind befolyásosabb Zukorlić nyomulását megakadályozni. Az elmúlt években létrehoztak egy Zukorlićéval párhuzamos, Belgrádhoz maximálisan lojális, az egyes balkáni muszlim közösségek autonómiáját hirdető intézményrendszert, amely Muhamed Jusufspahić szerbiai muftihoz és Adem Zilkićhez kötődik. Ez utóbbi a párhuzamos szervezet vezetője, mindenhol filiálét hoz létre, ahol Zukorlić tevékenykedik, legyen szó adminisztrációs irodásról, jótékonysági alapítványról vagy iskoláról. Keményen fúrják egymást Szerbia-szerte.
Zukorlić még a tavalyi szerbiai elnökválasztáson is indult. Ez a szerbiai belpolitikai illetve a Zilkić-szervezettel folytatott rivalizálása része volt. A szarajevói posztért azonban erősen ácsingózott. A várhatóan a Cerić-vonalat tovább vivő Husein Kavazović ugyancsak Azhar-hallgató volt és húsz évig töltötte be a tuzlai mufti posztját. A 48 éves új vezető egyelőre még nem mutat olyan karizmatikus vonásokat, mint elődje, aki bizonyára továbbra is befolyással lesz a boszniai muszlim közösségek vezetésére. Különösen, ha – miként a közel-kelti sajtó pedzegeti – az egyre elaggó, Katarban élő MT-teoretikus, Júszuf al-Qaradáví utódja lesz a szervezet spiritus rectori posztján.
