Hilli

A Hafít-hegy vízfakasztó lábához évezredek óta dörgölőzik az ember. Még hőforrás is akad - ha nem volna elég a Nap által itt produkált egész éves tombolás. Kultúrák születtek itt.

A már említett Hafít-periódust kis átfedéssel megelőzte az úgynevezett - s az elmúlt években jópárszor emlegettem volt - Umm al-Nár kultúra (i.e. 2600-2000). Ennek több kiinduló pontja volt, nevét pedig a mai Abu Dzabi egyik főszigetéről kapta.

Miként egyetlen kelet-öbölmenti, ez a kultúra sem értelmezhető a mezopotámiai civilizációk nélkül. Az uruki és korai sumér periódus alatt már szoros kapcsolat alakult ki a Folyamvölgy és az Öböl keleti partvidéke között. (Az Indus-völgyről nem is beszélve.) Az itt formálódott kultúrák erős mezopotámiai hatás alatt álltak s szoros kereskedelmi kapcsolatokat ápoltak a nagy folyamvölgyi civilizációk aktuális uraival.

(Tényleg, Mezopotámiát sem "önmagában" kellene oktatni. Kapcsolatok, migráció, keveredés nem csak az iráni magasfölddel kapcsolták össze Sumér, Akkád, majd a többiek világát, hanem az Öböl déli partvidékével is. Sűrűn.)

Az Umm al-Nár kultúra legjellegzetesebb fennmaradt épületei a hatalmas, dóm-alakú sírok. Ezekbe sokszor száz éven keresztül temettek halottakat. Romjaik megtalálhatóak Abú Dzabítól és Dubaitól al-Ajnon át Omán mélyéig.

A hilli sírdómok az impozánsabbak közé tartoznak.

Némelyik ember- és gazellaábrázolása uszkve 4500 éves.

Nézegessük!