Szerbia délnyugati szegletében – kedvenc balkáni zugomban – egyszer már volt egy vahhabita felvonás.  A 2007 előtti időszak végül hegyvidéki fegyverkezésig fejlődött, ami aztán a hatóságok kemény, összecsapásokkal tűzdelt fellépésébe torkollt. Ezt követően 2014/15-ig háttérbe szorultak a szélsőséges irányzatok. A belgrádi kormány által – akkoriban – preferált török szervezetek ekkortól szinte teljes mértékben lefedték a kulturális, vallási spektrumot.

Az utóbbi hónapokban tapasztalható újabb vahhabita aktivitás többek között annak köszönhető, hogy a szerb kormány Oroszország felé (is) kacsingatva manapság ismét nehezíti a török szervezetek működését. Ankara pozícióvesztése aztán azzal is összefügg, hogy a tíz éve ígérgetett török infrastrukturális beruházások rendre elmaradtak. Főként a gázvezetéket várják Novi Pazar környékén, de hát tudhatjuk, pont ennek a megvalósítása a legbonyolultabb nemzetközi játszmák része. Erdoğannak pedig amúgy is ezer gondja van, elsősorban befelé koncentrál, meg esetleg Szíriára és Irakra. A Balkán magára hagyott kisgyermekként keres pótszülőt.

Rijád a Szandzsákban is eljátszaná ezt a szerepet. Mostanában újra megjelentek a szaúdi/öbölbeli aktorok a szubrégióban. Elsősorban az oktatási intézményekben aktívak; mindenekelőtt a Novi Pazar-i Iszlám Fakultáson (Fakultet za islamske studije), illetve középszintű iskolákban. Újra fellendült a szaúdi tanulmányi ösztöndíjak osztogatása, aminek – szokás szerint – négy-öt év múlva, a friss diplomások hazatértével – lesz meg a kisebb közösségekben tapasztalható következménye. És ami Boszniában már évek óta nagy biznisz, szaúdi és öbölbeli állampolgárok már errefelé is bősz ingatlanvásárlásba kezdtek; részben befektetési szándékkal, részben pedig saját használatra.

Az ezredforduló körül után a települések határában szaúdi pénzből épült építészetileg is tájidegen mecsetek újra munkába álltak. És újak építése kezdődött meg számos helyen, elsősorban vidéken. Végig kell utazni Novi Pazartól Sjenicán át Pribojig. De a régió központjában is jelen vannak vahhabita prédikátorok. Ilyen bázisuk a Núr (Džamija Nur) és a Rajčinović mecset (Džamija Rajčinoviće).

A máig végletesen megosztott szerbiai muszlim közösség két rivalizáló csúcsszerve közül Rijád a Belgrád-támogatta, Szerbia Iszlám Közösségével (Islamska zajednica Srbije – IZS) szemben a Szerbiai Iszlám Közösséget (Islamska zajednica u Srbiji – IZUS) támogatja. Ez utóbbi vezetője, Mevlud Dudić sejk – aki az előbb említett Novi Pazar-i vallási egyetemet is felügyeli, erős és egyre erősebb kapcsolatokat ápol az Öböl államaival.

Mindehhez azért hozzáteendő: a fiatalok még mindig elsősorban törökül tanulnak.