Es a tersegbeli stabilitas a kisebbsegek miatt is fontos Oman szamara.

A nagyobb letszamu kisebbsegek egesz tag mozgasteret kapnak. Meg ervenyesulesi lehetoseget. Peldaul volt mar siita (lavati) miniszter a kilencvenes evekben, s szinten kozuluk kerult ki az elso nagykovet asszony.

A beludzsok hagyomanyosan a hadseregben nyomultak, magas tiszti beosztasokat szerezve. Szakertelmuk oly erosnek bizonyult, hogy a hetvenes evekben zajlo zofari haborura ujabb kontingensuket telepitettek be Omanba. (azert azt ne feledjuk: a pakisztani Gwadar tengerparti zonaja 1958-ig omani fennhatosag alatt allt, igy ez a kapcsolat meg szinte elo volt.

Mikent a zanzibariakkal. Ok - elsosorban az omani szarmazasu, mondjuk ex-kolonialistak - nyomulnak az olajiparban es regota kvazi lenyultak a titkosszolgalatokat. Ez utobbi teny nem meglepo: a beduin mentalitasnal sokkal jobban alkalmazkodik e tevekenység vegzesehez a kelet-afrikai multikulti alapu liberalisabb gondolkodas.

A sort meg folytathatnam.

Szociologusok szerint ez a szarmazas szerinti munkamegosztas elonyokkel is jarhat ugyan, de komoly veszelyeket is rejthet hosszabb tavon. Azert remenykedjunk.