iszlám és politika

Manyasz Róbert Kázmér blogja

Ramadán a Balkánon 13

2019. június 02. 08:19 - politics&islam

 

Karposh bácsi felkel

Jan Sobieskinek van egy szobra Štúrovóban. (Egy kompenzáció-szindrómás honi nacionalista máris felszisszen egy ilyen provokatív mondatra.) Szóval, amikor Jan Sobieski lengyel király és Karl der Fünfte von Lotharingen az Arany Alma/Altın Elma falai alól visszaverték Kara Mustafa nagyvezír seregét (Beç Ḳalʿası Muḥāṣarası), a Balkánon - értsd: a Rennwegtől Kaniaig - bemozdultak a népek; mindenki úgy számított: új korok jőnek. Oszmánmentesek.

S tudjuk: az internacionalista had végiggázolván az szegín mogyerik uruszágán 1689-re egészen Szófiáig es Szkopjéig előrenyomultak. Erre már mindenkinek besósodott az alfele: egyre-másra robbantak ki lázadások a törökök ellen; néhol meg csak egyszerűen lemészárolták a helyi oszmán adminisztráció tagjait meg a mindig, minden korban meglevő kollaboránsokat.

Októberben érkezett meg Szkopjéba Ennea Silvio Piccolomini (nem a II. Piusként ismert pápa!) osztrák (zsoldos)hadvezér. A környék már lázongott: a Szkopje-Kjustendil-Pirot háromszögben egy Karposh/Karpoš nevű hajdúkapitány szervezte a felkelőket.

Ez a Karposh Petar néven a mai közép-észak-macedóniai (ez micsoda földrajzi formula, no de, ma már így píszí) Čaška régióban született. Ezért aztán ma macedón nemzeti hős, ugye. Mire a szerbek: no-no, akkor meg nem voltak macedónok (ami momentán igaz), így aztán ez a nagybajuszú Petar gyerek szerb kellett legyen. Meg egy nagy túrót - így a bolgár historiográfusok. A macedónok - tudjuk - nyugat-bolgárok, így aztán Petar annyira bolgár volt mint a nemzeti emelődaru, a törökök által aztán ellopott Naum Salamanov, ugye. Már napirendre is térhetnénk e neuralgikus kérdés felett, de egyszerre megszólalnak a pangeai halászok utódai: kérem, Čaška vidéke mindig is albán volt (Çashkë), így aztán nem nyithatunk vitát afelől, miféle népből származott ez a Karposh-legény.

Aki igencsak jól szervezkedett. Pár hét alatt a kezében volt a Balkán közepe, Kumanovóban pedig "királlyá" neveztette magát. Mehetett a dínomdánom, eszem-iszom.

De stílusosan: ekkor jött a feketeleves. Az osztrákoknak ekkor - még - nem volt érdekük és erejük sem a Balkán további ellenőrzésére és az elkövetkező hónapokban hirtelen kivonultak. (Ismerjük a sztorit: ekkor mentek a szerbek tömegesen északra, hogy később a körükből leszármazott Tihomir Vujičić megkomponálhassa a Tenkes kapitánya zenéjét.)

Az oszmánok meg behívták az ilyenkor szokásos jolly jokereket, a krími tatárokat. I. Selim Geray kán emberei igazi probléma-megoldók voltak a russzo-tatár történelmi régióban egészen a modern korig tovább élő "nincs ember-nincs probléma" elv alapján.

Mindenkit megöltek.

Karposh mesternek nem volt szerencséje. Kumanovo ostromakor elfogták és a szkopjei Öreg-híd mellett végezték ki.

Egyeseknek százötven, másoknak meg több, mint kétszáz évig tartott még az oszmán uralom.

És egyesek fejében ma is tart.

Ps. Szegény Kara Mustafa! Még Bécs ostromának évében exitált. Karácsony napján végezték ki a belgrádi várban - ahogy az neki dukált: selyemzsinórval. Az öreg egyes történetírók szerint "Hát meg kell halnom. Istennek legyen hála!"-felkiáltással nézett farkasszemet a hiábavalósággal. Mások meg azt jegyezték fel, hogy utoljára így szólt a hóhérhoz: "Aztán csak szorosan, fiam!" Az ítéletvégrehajtó engedelmeskedett, így valszeg nem lehetett hallani, ahogy az agg államférfi káromkodva küld el mindenkit a halál hasára.

Alant: Karposh a lovat ugratja. (Kivégzése helyszínén, az Öreg-híd mellett, a Vardar partján.)

Megj.: Mindig is ilyen bordakosár-hasfal konstellációt álmodtam magamnak.

Meg ilyes bajuszt.

61484083_2204954606220295_8438096906697048064_n.jpg

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://islampolitics.blog.hu/api/trackback/id/tr1014874366

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása