No, ez is mogyeri... Illetve először, mint a Hungarus királyság fennhatósága alá tartozó település szerepel az oklevelekben 1290 táján. Maradt is mogyeri birtok 1464-ig, utána két évszázadok keresztül ide-oda járt az oszmánok és Habsburgok között. 1633-tól aztán stabil oszmán terület lett, 1878-ig.
Amit aztán az OMM hozzátett, az egy katolikus templom. Aztán a szokásos: királyi Jugoszlávia, 2VH, Josip Broz errefelé is partizánkodik, majd 1950-ben az egyik legjelentősebb belső kommunista-ellenes felkelés központja. Utána meg a legnagyobb jugó mezőgazdasági-élelmiszeripari kombináté, az Agrokomercé.
Ennek vezetője, Fikret Abdić jól gazdálkodott - a cég pénze ma már saját számláján. A helyi születésű politikai keljfeljancsi a bosnyák háborúban kikiáltotta a Nyugat Balkáni Autonóm Provinciát, amely a horvátországi Szerb Krajina, a biháći muszlim enklávé és a boszniai szerb entitás szorításában - többnyire a horvátokkal együttműködve - sütögette a pecsenyéjét.
S bár utána emberiesség elleni bűncselekmények miatt húsz, majd 15 év börtönre ítélték, s ebből tízet le is ült, köszöni szépen (Hvala!), jól van.
Jelenleg ő a város polgármestere.
Alant: Velika Kladuša vára.
