(Ismét a tengernél, Kota Kinabalu. Annyi szépség után újra egy kis száraz. Régen volt.)
2013-ban komoly fegyveres konfliktus robbant ki Sabah keleti nagyvárosában, Lahad Datukban. A magát Royal Sulu Forces (RSF) nevező iszlamista szervezet 200 (!) katonája konfrontálódott a maláj állami erőszakszervezetekkel. Emlékszem, ez annak idején valamennyi valódi sajtóorgánum érzékenységi küszöbét megütötte, az üggyel széles körben foglalkoztak. A közel-keletiek is. A magyarok meg nem. Ahogy az immár megszokott.
Pedig a konfliktus fontos és érzékeny pontjára mutat a délkelet-ázsiai iszlám radilakizációjával kapcsolatban. Lássuk egy kicsit a hátteret.
Ilyen közvetlen fegyveres, illetve fizikai pusztítással járó iszlamista konfliktus nagyon ritka volt mindeddig Malajzia és azon belül Borneó törtébelmében. 1963-ban egy magát Datu Pukolnak nevező férfiú vezette csoport megtámadott egy falut Bum-Bum szigetén (Semporna közelében). Az ilyen, a kalózkodás, az emberrablás és a lakosság terrorozálását alkalmazó csoportot helyi terminussal MUNDU-nak, azaz "törvényen kívülieknek" nevezik.
A térségben több radikális csoport tevékenykedi hosszú évek óta. Néhányukról, amelyeknek van "sabahi kötődésük" röviden.
A régió legnagyobb hatású organizációja kétségtelenül a Jamaah Islamiyah (JI), amely elsősorban indonéziai hírekben tűnt fel (Bali terrortámadás). A szervezet négy területi egységre (mantiqi) tagolódik:
1) Maláj-félsziget, Szingapúrral.
2) Szumátra és Jáva és az indonéz szigetvilág.
3) Borneó (elsősorban Sabah), Celebesz és Dél-Fülöp-szigetek (Mindanao).
4) Ausztrália.
Ezek közül a Maláj-félsziget és Ausztrália a szervezeti építkezés régió, Indonézia operatív célterep, míg Mindanao és Sabah kiképzőtáborok állomáshelyei.
A szalafita-dzsihádista Darul Islam (DI) csoport bázisa ugyancsak elsősorban Indonézia, de fegyvercsempészetében fontos szerepet játszik Sabah és Mindanao is. A kelet-sabahi Tuwau városa minden jel szerint a csoport fontos kelet-borneói bázisa. (A maláj hatóságok rendszeresen tartóztatnak le ott a DI-hez köthető sejteket.)
Az Abu Sayyaf Csoport (ASG) talán a legismertebb a térségben működő szevezetek közül. Az alapvetően Mindanaon tevékenykedő terrorista organizáció fő profilja - a fülöp-szigeteki hatóságokkal való permanens fegyveres összetűzéseken túl - az emberrablás, amelyben mind Mindanaon, mind Sabah keleti régióiban igen jók. (Az elmúlt években nyolc alkalommal raboltak el nyugati turistákat a tartomány keleti partvidékéről.) A követelt váltságdíjak elmaradása eddig már több alkalommal végződött vizualizált lefejezésben. A másik, Sabahhoz köthető tevékenységük, hogy mindanaoi táborokban rendszeresen képeznek ki sabahi fiatalokat.
A Bangsamoro Islamic Freedom Fighters (BIFF) Sabah számára talán a legnagyobb kihívást jelentő szervezet. Eredetileg 2008-ban a hírhedt Moro-csoportból (Moro Islamic Liberarion Front/MILF-sic!) vált ki. 2014-ben csatlakozott az Iszlám Államhoz, elismervén al-Bagdádít, mint Ibrahím kalifát. A BIFF az IS-követve Délkelet-Ázsiában képzelt el egy iszlám államot (Khatibah Nusantarah lid Daulah Islamiyah), amely elképzelésen lassan túllép az idő. Mindenesetre ex-afganisztáni mudzsáhidok és visszatérő ex-IS-harcosok hálózatba építése még ma is folyik.
A Royal Sulu Forces (RSF) a Sulu-szigeteken (a Fülöp-szigetekhez tartozó Sabahhoz közeli szigetcsoport) szultanátust vivő csoport az utóbbi fél évtizedben aktivizálódott s 2014-ben köze volt a Lahad Datuk-i terrorakciókhoz. Közben sabahi fiatalokat is beépített szervezeti struktúrájába, elsősorban az Universiti Malaysia Sabah-ról.
E felsorolásból látható, hog egyik szervezet sem belső keletkezésű Sabah területén, nem annak társadalmából nőtt ki, valamennyi a környező országokban létrejött terrorcsoportok helyi lerakata. A sabahi - egyébként is nagyon heterogén - társadalom szignifikáns radikalizációjának kicsi az esélye (majdnem nulla).
Amikor az Iszlám Állam/ISIS/IS/DAESH 2014-ben megalakult, több helyi dzsihádista formáció jelentkezett felvételért a nemzetközi hálózatba (tett hűségesküt/baj'a). Ezek a kövtkezők voltak: az Abu Sayyaf Csoport, a BIFF, a Rajah Suleiman Movement (RSM).
Az IS helyi struktúráját két fülöp-szigeteki személy építette szorgosan: Ahmad Santos, az RSM alapítója és rokona, Dinno Amor R. Pareja/Abu Jihad Khair Rahman al-Luzuni. 2014-16 folyamán már rendszeressé vált - elsősorban kínai és tajvani - turisták elrablása Kelet-Sabah városaiban.
Maláj elemzők szerint Sabah népességrobbanása és az ellenőrizetlen betelepülés növeli a radikalizáció veszélyét. 1970-ben 600000 lakosság 2000-re 2,6, 2017-re 3,6 millió főre nőtt. Jelenleg 600000 a nem maláj állampolgárok száma. Ez utóbbiak között a filippínók vannak legtöbben. A Mindanaóról és a Sulu-szigetekről érkezők között potenciálisan lehetnek szélsőségesek.
A keleti part apró szigetei, amelyek közvetlenül határosak fülöp-szigeteki területekkel, a határőrség számára ellenőrizhetetlenek. A hagyományos csempészet fegyvert és fegyvereseket is jelenthet. Ezt erősítheti az a tény, hogy az érintett országok hatóságai között - finoman szólva - nem igazán jó az együttműködés. (Különösen igaz ez a fülöp-szigetek-indonéz relációra.)
Egyszóval Sabah a dzsihádista internacionalizmus mesgyéjén található. Külső és belső erők összhatása fogja eldönteni, kívülre vagy belülre kerül majd a közeljövőben.
