(Az elmúlt napokban utamat folytatva nem volt lehetőségem az eredetileg FB-posztokat ide másolni. A félsziget út második feléről és Borneóról szóló írásokat most megpróbálom sűrítve, a képeket megválogatva ide illeszteni. Egy kicsit fújva a Gunung Kinabalu oldalában.)
A Bang Nara és Golok folyók éppen Tak Bai-nál futnak össze, hogy együtt ömöljenek bele a Délkínai-tengerbe. Tak Bai decens kis település, egyszintes házak, olcsó ruha boltok, nem túl szofisztikált vendéglátóipari egységek, halászkikötő kicsiny csónakokkal.
Valaha ez a falu a Pattani szultanátus része volt, csakúgy mint a déli part, ahol Telaga Lanas falu terül el. Bő egy évszázada (1909-óta) a Bang Nara Golok határfolyó, kettévágva azt, ami évszázadok óta összetartozott. A vidék muszlim (és kis számú thai budhista) közösségét és családjait szakították szét, s roszabb időkben pedig komppal sem tudtak átmenni egymáshoz.
Hanem, mint ahogy az ilyes helyeken szok, az egymástól pár száz méterre élő kerülhettek dél felé 60 kilométert a megosztott város Su-Ngai Kolok/Sungai Golok felé.
De most jár a ferry.
A komp igazi időutazás. Az ember - életkorától függően - beleképzelheti magát a John Rambo (Rambo 4?) című filmetűdbe, tekintve ilyen figurákat is látni a fedélzeten, és a folyó meg a part pedig kitűnő díszletet biztosít.
A másik opció, tekintve a komp állagát és stíljét a Le a cipővel miliője. Minthogy a kompos itt tényleg úgy néz ki, mint abban a kompos, vagy még inkább Kenderice Ákos.
És ha már a Le a cipővel, akkor vészmadárként - a képzavar és a poén kedvéért - vicceskednék is. "G-g-gazsi bácsi! Há-há-háború lesz! A többit majd szo-szo-szo-szo-szo-szo....ban".
Vagy nem.
De végre újra: Isten hozta/hozott (engem) Malajziában!