iszlám és politika

Manyasz Róbert Kázmér blogja

A Szandzsák télen 8 - A despota végállomása

2016. december 25. 11:24 - politics&islam

 

És ez már nem is a Szandzsák. De most sem állom meg, hogy ne mutassak be egy útba eső szerb kolostort. Vagy kettőt. Mert ezek - nem győzöm hangoztatni - szenzációsak. Készül a nagy összegzés, de sok az anyag/objektum, még folyik az adatgyűjtés.

Tehát Közép-Szerbia is tele van velük, s most ezekből. Pontosabban azokból, melyek a mai Szerbia hosszanti tengelyét jelentő Morava-folyótól keletre találhatók.

Mindjárt itt van az emlékezetes hangzású Ćuprija város közelében lévő Ravanica kolostor. Tavalyelőtt, üzbegisztáni utamat levezetendő Isztambulból való hazakerekezésem során végighajtottam a Ćupriján, felejthető. A városnévről viszont annyit, hogy a törökök hidat építettek itt a Moraván, ahol egyébként már a római időkben is volt átkelő Horreum Margi néven, s a híd török nevéből (köprü) lett a hangzatos ćuprija (a -ja főnévképző suffixum). Ha valaki belenézett a leghíresebb balkáni regény borítójának belső információs oldalába, láthatta a legendás címet eredetiben: Na Drini ćuprija.... Hej, de nem szeretik ezt a művet Szandzsákban!

A Ravanica kolostor sok mindenről híres. Elsősorban arról, hogy ez a másik végpontja az 1389-es rigómezei/kosovopoljei csatának. Tavasszal meglátogattam s a fb-n is dokumentáltam a nevezett ütközetben győztes, majd a csata után a szerb orgyilkos/nemzeti hős, Miloš Obilić által meggyilkolt I.Murád szultán síremlékét/türbéjét közvetlenül az esemény színhelyén, a koszovói főváros, Prishtina mellett.

Most pedig itt a másik végállomás. Az általa 1375-77 között építtetett kolostorban fekszik Lazar Hrebeljanović herceg, minden szerbek ura, a Lazarević-dinasztia alapítója, vagy ahogy szeretik emlegetni Lazar cár. Aki elesett a Balkán elkövetkező történelmét meghatározó ütközetben. Alant a sírja is látható.

(Igaz, csak homályos, stikában készült képen, miután - úgy látszik a Brančevo-i Eparchia kolostoraiban tilos a fotózás. Érdekes, a Raš-Prizren-iben ez sosem volt gond. De a Žiča-iban vagy a Mileševa-iban sem. Itt meg a templomfelügyelő járkál a nyomomban, nem húzom-e elő titokban a telefonomat. Egyszer előhúztam. Igaz, lehet, ha kattingatásommal felverném Lázár cárt, az felébredvén s látván egykor tenger mosta határokkal bíró országa és mai alattvalói helyzetét, éktelen haragra gerjedne. Az meg ugye kinek kell?)

A kolostort a török időkben többször meggyepálták, volt, de teljesen - jellemző módon - csak az 1690-et követő kaotikus időkben néptelenedett el; igencsak rövid időre. A freskók azonban eredetiek. Miként az építmény struktúrája is. Ez a szerb kolostorépítészet úgynevezett Morava-iskolájának első alkotása, melynek jellemzője, hogy a kilencszögletű tamburon lévő főkupola köré négy kisebb csatlakozik s számos -itt 62- ablakon jut be a fény a belső terekbe. És a falakon mindenütt ott van a bizánci hagyományból hozott stílusjegy, a háromsoros téglákból rakott vörös csíkozás.

Szép.

Kevesebb mint egy óra múlva aztán már itt a Mansija-kolostornál. Időrendben haladunk. Ezt az ugyancsak a Morava-stílben épült vallási központot a rigómezőnél sajnálatos módon idő előtt eltávozott Lazar herceg fia, Stefan Lazarović építtette 1406 és 1418 között.

Ez volt Szerb Despotia (1402-1459) korszaka, a középkori szerb állam alkonya, amikor a határok még Barnál kiértek ugyan az Adriára, de az átmenetileg megerősödött, Trvtko által irányított Bosnyák királyság, majd az ankarai csatavesztést (1402) viszonylag gyorsan kiheverő oszmánok között egyre szűkült a szerb uralkodók mozgástere. És ott volt az örök szerb (?) átok, a megosztottság: akkor éppen a Lazarevićek és Brankovićok viszálya.

A freskók majd' kétharmada elpusztult az évszázadok során, de ami megmaradt, lenyűgöző. És a masszív falak is.

A később szentté avatott Stefan Lazarevićet 1427-es halála után végül a Koporin-kolostorban temették el. De ahogy az a szentekkel lenni szok, más történet szerint itt (is) eltemették. Hercegi testvére, Vuk viszont bizonyíthatóan csak itt nyugszik.

P.s. 50-25-25. Én ilyen százalékos megosztásban tanítanám a történelmet. Azaz 50% magyar, 25% környező népek, 25% világtörténelem. De mindegy, mert lassan 0% lesz az egész spektrum...

15665388_1181889868526779_2051736300997066847_n.jpg

15590515_1181893888526377_3466029396413236334_n.jpg

15622712_1181897831859316_8439211020954428932_n.jpg

15590405_1181898405192592_7482755659843417308_n.jpg

15665762_1181907631858336_8517427083054440116_n.jpg

15578603_1181910468524719_2657603085404415370_n.jpg

15181368_1181912078524558_93874941232221178_n.jpg

15541219_1181914331857666_49093064659255351_n.jpg

15590456_1181915631857536_336407101608191286_n.jpg

15590620_1181916918524074_4332635955116338268_n.jpg

15665788_1181917461857353_3958959608044101855_n.jpg

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://islampolitics.blog.hu/api/trackback/id/tr7612069331

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása