Egyszer majd bemutatom végig az Ibart. Most csak egy kis titkáról, ami nem nagyon szerepel a szerbiai bédekkerekben.
Novi Pazar nem közvetlenül az Ibar partján fekszik, tizenöt kilométer a hegyeken át. Most megint felhőpaplanos völgyek és napsütötte alpesek kísértek. Már ennyi is elég lenne, de.
Amikor az ember leér az Ibar-völgybe, észak felé, a montenegrói úton felhőbe hanyatló (hah, az otthon!) sziklák közül tör elő a folyó, s dél felé kiszélesedik. Itt kezdődik a duzzasztása (Gazivoda jezero), mélyen be Koszovóig - néhol meredek, hatalmas hegyek között. Nyáron már mártóztam benne.
Itt egy kis falu, Ribarice, muszlim lakossággal. A túlparton kis vízfolyás ömlik az Ibarba, a Fekete-patak (Crna reka). Na, ennek völgyében kell elindulni a kaptatón, hogy öt kilométeres szerpentin után megláthassuk a csodát, (Isten) házát a sziklák alatt.
Illetve benne. A balkáni sziklatemplomok hosszú mesét érdemelnének, most csak annyit: bár a legmagasabb ázsiója a montenegrói Nikšić mellett található Ostrognak van, én ott enyhén szólva is sokalltam a turisták és zarándokok rettentő seregét.
Bezzeg itt! Csend, magány, zuhd, írhatnám arabul (transzcendens elmélkedés). És a képeken látható csoda.
A kolostort - mint megannyi szerb vallási központot - a 13. században alapították. A Nemanjić-dinasztia nagyon jó volt ebben. (S megint csak: ezek a kolostorok megtalálhatók szerte Szerbiában, Koszovóban, Montenegróban, Boszniában. Tessék felkerekedni!) Mihály arkangyal tiszteletére emelték ide kerültek a 13. századi szerb aszkéta, Petar Koriški földi maradványai. A kolostor másik emblematikus figurája a 15. században élt szent, Joanikije Devički volt. Az ő kis kamrácskája ma is látható.
Kezdetben a török időkben is működött, sőt ide menekültek az első koronázott szerb király, Stefan Prvovenčani által alapított Studenica (megnézni!) szerzetesei is.
Aztán a Habsburgok nagy 1689-es beetetése után jött a sokk. (Ez gyönyörű nagyhatalmi játszma volt. A magyar területeket visszafoglaló seregek egy svunggal a mai Koszovóig behatoltak a Balkánra, a szerbek ujjongtak, aztán a császáriak úgy hagyták őket, mire a törökök bepipultak, a szerbek meg menekülőre fogták és az ipeki/peći pátriárka vezetésével nem kevesen Magyarorszâgra telepedtek. Így született - többek között - a szerb Szentendre.)
Ekkor ez a kolostor is elnéptelenedett, egészen 1979-ig, amikor Artemije vladika vezetésével helyreállították az épületegyüttest.
Gyönyörűn.
ű
