Ezúttal tényleg. Borneó közepén, a dzsungelben, koromsötét éjjel, trópusi esőben.
Most végeztem egy könyvvel; néhány gondolat róla.
Frank Schätzinggel már eddig meggyűlt a bajom. Először a "Raj";-on végigszenvedve nem értettem, hogy mit esznek (nemzetközileg) ezen a szószátyár, s - miként más műveit is megismerve mondhatom -mindent nótóriusan túlíró szerzőn.
Aztán a "Hangtalanul";következett, egy hozzám közelebb álló politikai thriller, amit szintúgy felére meghúzhatott volna.
S ugyanez a fő probléma a maláj-szingapúri-brunei estéken kivégzett "Braeking News"-szal is.
Egy kiváló főmotívum (egy Ariel Sharon elleni fiktív merénylet) izgalmas cselekményvezetése van összekevercselve izraeli családtörténetekkel. De megint tésztaként nyúlik a szöveg - 1050 oldalon keresztül. Olyan, mintha Schriftsteller Schätzing egy kötetbe szerkesztette volna Leon Uris "Exodus"-át, Daniel Silva valamely Gabriel Allon-történetét meg egy Forsyth-regényt.
Kevesebb több lett volna, szokták mondani ilyenkor. Ìgy viszont több estére nyújtott agy-kilúgozó terápiát.
Ja, és mivel papíralapúan van velem, útközben eddig s ezután is kiváló ellensúlyt képez az első keréken a vízespalackokat szállító oldaltáska párjában.