Qabusz szultan szemelyesen nyitotta meg a parlament uleset. Es a teve is adta elo egyenesben. Nagy dolog ez, mert a 75 eves uralkodo regota kuzd sulyos betegseggel, hosszasan kezeltek Nemetorszagban, a nyilvanossag eleott csak ritkan mutatkozik. A mostani harom perces beszedet decens kis szallodai szobamban neztem vegig, Qabusz egeszsegesnek tunt, szinte nordikusan asvanyvizfeju volt, kivalasztott kozonsegnek, kepviseloknek beszelt. Akik - mikent es a nep is - argus szemmel figyeltek. 

Mondjak a szukban, hogy tabutema ugyan, de mindenkit foglalkoztat az utodlas. Ebben semmi uj nincs a tavaly itt tapasztaltakhoz kepest. Nincs nyilvanosan kijelolt utod, ami gyermek hijjan csak noveli a kerdojelet. Mert az arab vilagban - hat meg a felszigeten - igencsak nyugodalmas felszin alatt kavarognak az erzese es szandekok. 

Csak egy kis szemelyes ma delelottrol. A maszqati regi kikoto mellett talalhato, tavaly bemutatott al-Lavatijja negyedben lakik evszazadok ota az itteni (tizenkettes, tehat mainstream) siita kozosseg. A kicsiny egymashoz szorulo haromemeletes hazak oly modon szervesultek egymasba - egeszen biztosan nem veletlenul -, hogy egyfajta erodnek is elmenne. (Ez a kisebbsegi-siita erodszeru varostervezes is megerne egy posztot.) Itt mar tavaly is jol megneztek az idegent. Most is, de a lakokkal is "gondok lehetnek". Mivel a tengerparti setanyra nezo impozans - Iran segitsegevel epitett - mecset falan egy uj tabla is megjelent: a mecset bejarata elott csoportosulni tilos. Ezt a csoportosulas-fobiat jol erheti az, aki kicsit is hosszabban elt a kelletenel hazankban es/vagy erdeklodik a tortenelem irant, Egyszoval, erzodik a felelem meg az ibadita - erosen szoft-vallasos - tobbsegben is a siita kisebbsegtol. (Update: a penteki ima idejere geppisztolyos rendorok biztositottak a kornyeket, a kikoto obleben pedig fel-le jarorozott egy hadihajo. A buvaremberek ellen is - tudhatjuk Pelikan ets-tol - fo a biztonsag.)

Annak fenyeben, ami folyik a Perzsa-obol ket partjan, nincs is mit csodalkozni.