Sokat írhatnék a Naqsbandi taríqáról. Az irányzat libanoni mestere volt Bejrútban az egyetemem dékánja, így öt évig hallgathattam előadásait. No meg a dzikrek. 

A rend, amely a legelterjedtebb szúfi rendek egyike, általában mentes az erőszak alkalmazásától. Vannak azonban régiók, ahol igencsak harciassá váltak az elmúlt századokban; gondoljunk a Kaukázusra vagy Belső-Ázsiára.

De hogy a témára fordítsam a billentyűzetet: annak a szervezetnek, amelyről szó lesz, nem sok köze van (mondhatni semmi) a szúfi irányzathoz.

A mínuszos hír úgy szól, hogy a fegyveres iraki szunnita csoport, a Naqsbandí Hadsereg (الجيش النقشبندي ) vagy teljes nevén a Naqsbandí Rend Férfiainak Hadserege (جيش رجال الطريقة النقشبندية‎) bejelentette, hogy üdvözli a Szaúd-Arábia által létrehozott/létrehozni szándékozott 35-ök szövetségét, úgymond a szélsőséges csoportok elleni harc koordinálására, és csatlakozik a szövetséghez. Legalább kicsit helyére kerül a csoport, mert deklarált ellenségeinek listája igencsak hosszú: baathista-szúfi(?) alapon küzd az Iraki Hadsereg, az iráni szövetségesek, a kurd pesmergák, de a Nuszra Front ellen is.

A szervezet honlapja igen tanulságos olvasmány. Például napi szinten kondoleál a jemeni hauthisták elleni háborúban elesett szaúdi és szatellita/szövetséges harcosok felett.

De a legérdekesebb a szervezet ideológiáját részletező link. Ez színtiszta hanbalita/vahhábita szellemi produktum, amely legtöbbet az Ahmad bin Hanbal (780-855), Ibn Tajmíja (1263-1328) és Muhammad bin Abdulvahháb (1703-1792) által leginkább kedvelt teológiai témával foglalkozik, a szigorú isteni dezantropomorfizmussal. (Apró megjegyzés ehhez: a szúfizmus bármely ága ettől aztán igazán távol áll.)

A csoport nem tegnap alakult. 2003 óta van jelen az iraki káoszban, alapítója pedig az emlékezetes amerikai kártyapakli treff királya, Izzat Ibráhím al-Dúrí/al-Douri, a Baath Párt egykori tótumfaktuma - természetesen a boss, Szaddám Huszajn/Huszein után. A szervezet becsatornázódása a vágyott szaúdi szövetségbe csak helyére teszi azt a szervezetet is. Rijád célja nemcsak államok saját szövetségesi rendszerébe terelése, hanem kisebb felekezeti szervezeteké is. Irakban, Szírában, Jemenben és a többi konfliktuszónában.

Érdemes figyelni.