Ferenc papa vizitel a szomszedban. Ez errefele csak a keresztenyeket kellene, hogy erdekelje, de miutan nepes kisereteben van egy, itt ugyancsak fontos szemely, a libanoni politikaban nagy izmozas megy errol.

Nevezetesen, hogy roma puspoket elkiseri - a hivatalos szohasznalat szerint - Palesztinaba, ergi Izrael fennhatosaga alatt allo teruletekre Bisara al-Rai, a maronitak patriarkaja (s a katolikus egyhaz biborosa). Ez kiverte a biztositekot szamos helyi politikusnal es vallasi vezetonek - keresztenynel-muszlimnal szintugy.

Miutan ugyanis Libanon es Izrael kozott de iure haboru van (1949-ben csak fegzverszunet zarta le az elso gefyveres konfliktust), libanini allampolgar nem utazhat a deli szomszedba. Persze, amennyiben valakinek a cedrusos mellett mas grafikaju utleve is van, azzal mehet, csak a libanoni utlevelkezelo ne tudjon rola, amikor aztan ujra hazajaba veti a josora.

De Rai patriarka utazasa nyilvanos. O ugyan megigerte, hogy - ugymond - "utja soran be fogja tartani a libanoni torvenyeket", mar maga az utazas tenye onmagaban torvenyserto. Mindegy, nem megyek bele, itt a torvenyesseg - mikent meg sokfele a vilagban - igen relativ fogalom. Azok az erok, amelyek Libanon legfobb nemzetkozi problemajanak az Izraelle valo szembenallast tartjak, hoborognek.

Rai tehat latogatja az Izrael teruleten elo mintegy 7500 fos maronita kozosseget, akik zommel az eszaki Galilea teruleten laknak. Ez rendben lenne, de ott van meg kb. 2500 olyan libanoni hittars, akik az izraeli hadsereg 2000-es kivonulasakor menekultek a szomszedba, miutan elotte erosen egyuttmukodtek a megszallo erokkel. Az ezekkel valo barmilyen kapcsolatfelveteltol ovott a Hezbollah vezetosege a pasztori vizit elott.

A lelkipasztor tehat megvizitalja a nyajat s visszater. A hoborges majd is varhatoan alabbhagy. S jobb lesz-e ezaltal a baranyoknak.