Par ora mulva, pontban ejfelkor elhagyja a baabdai elnoki palotat Michel Szulajman/Suleiman. Hat eves mandatuma akkor jar le ugyanis. Utodja – libanoni szokas szerint – meg nincs. Kezdodhet a provizorium.
Szulejman megvalasztasa elott is volt ilyen; honapokig az akkori miniszterelnok, Fuad al-Szinjura/Seniora volt az ugyvezeto koztarsasagi elnok – atveve egyes jogkoroket. Az alkotmany azonban nem egyertelmu, ezert akkor sem es most meg inkabb nem egyertelmu ki es milyen elnoki funkciokat gyakorolhat.
Az utodlas kerdese mondhatni mar akkor elkezdodott, amikor 2008. Majus 25-en – egy ketnapos “kispolgarhaboru” s az azt koveto dohai targzalasok utan – Michel Szulajman letette az elnoki eskut. Megvalasztasa ugyanis eleve kompromisszum volt. Mar akkor bejelentkezett a posztra 1989 ota vagyo, s kozben masfel evtizedig a parizsi emigracio keseru bagette-jet majszolgato, Szulajmanhoz hasonloan ex-hadseregparancsnok, Michel Aun/Aoun. Az akkor mar (a 2006-os Szent Mihaly templomi egyezmeny ota) Hezbollah-szovetseges nyugdijas tabornok hat eve meg ellenzekbol nem jutott fel a csucsra. Ellenfelei, a kormanyt akkoriban vezeto Hariri-fele Jovo/Musztaqbal Iranyzat politikusai rabirtak, hogy visszakozzon es elfogadja kompromisszumos megoldaskent a hadsereg akkori parancsnokat, Szulajmant.
Az elmult evekben Aun aztan minden megnyilatkozasaban a koztarsasagi elnoki szek orokosekent pozicionalta maga. S ugy tunt, nem hiaba.
A sziriai felfordulas azoban felbatoritotta a Nyugat- es Szaud-Arabia-barat eroket. Ugy ertekeltek, hogy a sziriai elnok kezdeti meggyengulese kihat libanoni szovetsegesei (a Hezbollah es csatolt reszei) belpolitikai pozicioira. Igy tortenhetett, hogy tavaly a legradikalisabb kereszteny politikai part, a Libanoni Erok/Lebanese Forces vezetojet, a kalandos es rovott multu Szamir Dzsadzsat/Geageat nevezte meg elnokjeloltnek. A hosszu polgarhaboruban (1975-1992) Izraelle nyiltan is targyalo – igy ellenfelei szamara hazaarulonak minosulo – politikus, akinek nevehez tobb gyilkossag megszervezese fuzodik, egyetlen hadurkent 11 evig bortonben uldogelt – a vedelmi miniszterium pincejeben. Most az elre torne.
Megvalasztasahoz azonban az osszes parlamenti kepviselo ketharmadanak tamogatasa szuksegelteteik. Ez pedig cask ugy johet ossze, ha az Aun-fele Szabad Hazafias Mozgalom/Free Patriotic Movement es a Hezbollah frakcioi is ra szavaznak. Aminek ugye nulla az eselye.
Mikent annak is, hogy Aun megkapja a Jovo/Musztaqbal szavazatait.
Eddig otszor futottak neki a parlementben – sikertelenul. Pedig a libanoni politika szuper-clown-ja, Valid Dzsumblat egesz realis kompromisszumos jeloltet is allitott, Henri Helu/Helou szemelyeben. Vegul ot sem szavaztak meg; az allaspontok megmerevedtek.
Parisz es Washington az elmult hetekben kapacitaltak Szulajmant, hogy – ket elodjehez, Iljasz Haravi/Hraoui-hoz es Emile Lahhud/Lahhoud-hoz hasonloan – hosszabbitson, de erre nem volt hajlando. Igy most a miniszterelnok (aktualisan Tammam Szalam) vagy az alkotmany 65. pontja ertelmeben a kormany – ugy zusammen gyakorolhatja az elnoki jogokat. Az utobbi ugy, hogy amennyiben tagjainak ketharmada egyetert egy torvenyjavaslat vagy kormanyhatarozat felett, vezetoje elnoki ellenjegyzessel elhet.
Gyonyoru. Es lehet tovabb gondolkodni, ki legyen a jelolt az ugynevezett maronita “masodik vonalbol”. Mert a a jelenlegi alla szerint a negy nagyagyu, azaz Michel Aoun, Szamir Dzsadzsa, Szulajman Frandzsija/Frangie es Amine Dzsemajel/Gemayel nem lehet. Az alabbiak johetnek most szamitasba: a mar emlitett Henri Helu, Jean Qahvadzsi/Qahwaji, a hadsereg jelenlegi vezetoje, Rijad Szalama/Salameh, nemzeti bank elnoke, Butros Harb, kommunikacios minister, Robert Ganim/Ghanem, jelenlegi, es Jean Ubajd/Obeid volt parlamenti kepviselo. Bar az utobbival mar felmerulhet az a baj, hogy korabban szoros kapcsolatokat apolt a sziriai rezsimmel.
Hogy meg derusebb legyen a jovo: a kereszteny kepviselok mar bejelentettek, hogy holnaptol nem vesznek reszt a parlament ulesein. Igy aztan igazan nehez lesz.
De ez nem nagyon hatja meg a plebset. Amelyik itt napozik mellettem a bejruti tengerparton. Meg furdik, meg kavezik, meg varja a focivebet. Tegnap ejjel olyan dekadens bulinegyedde alakult a Downtown, hogy ha foxtrottot jatszottak volna a techno helyett, konnyen a mult szazad huszas-harmincas eveibe kepzelhettem volna magamat. Bar a libanoniak szaz eve ezt csinaljak. Carpe diem, mert jon a katasztrofa, az osszeomlas, a polgarhaboru. S eddig szinte mindig igazuk volt.
