A Muszlim Testvériség (الإخوان المسلمون) évtizedek óta Katarban élő spiritus rectora, Júszuf al-Qardáví sejk újabb nyilvánosságtól esett el. Vagy záratott el. Miután tavaly nyár végén megszakították vallásjogi programját az al-Dzsazíra televízióban (A saría és az élet/ الشريعة والحياة), most heti prédikációs lehetőségét veszítette el: immár rendszeresen nem jelenik meg korábbi igehirdetésének színterén, a dohai Umar/Omar bin al-Khattáb mecset pénteki szószékén.

Továbbra sem tisztázott azonban, hogy mindez a szunnita iszlám világában jelentős nemzetközi befolyással bíró vallástudós előrehaladott korával van-e kapcsolatban (szeptemberben lesz 88 éves), vagy újabb háttérbe szorítása összefüggésben áll a Szaúd-Arábia és Öböl-menti szatellitái valamint Qatar között kiéleződött konfliktussal.

Ideológiai szinten Rijád számára a Muszlim Testvériség a fő szunnita rivális az iszlám világ szupranacionális hegemóniája megszerzéséért folytatott küzdelemben (az első számú síita vetélytárs Irán). Így a MT – miként kiderült – időleges regionális előretörését a sog „arab tavasz” eseményfolyama során a vahhabita ideológiát exportálni szándékozó szaúdi vezetés nem nézte jó szemmel. S tett is ez ellen: úgy látszik sikerrel. Egyiptomban folyik a visszarendeződés, Tunéziában a Nahda Párt (حزب النهضة) folyamatosan veszít társadalmi támogatottságából, a szíriai MT-nek nem osztanak lapot a polgárháborús konfliktusban, a palesztin Hamász (حركة المقاومة الاسلامية) kompromisszumra kényszerült legfőbb riválisával, a Palesztin Felszabadítási Szervezettel. (Mondjuk a Hamász gyengülése mögött a másik fő támogató, Irán haragját is ott érezhetjük, miután a palesztin szervezet ódzkodott az Aszad-rendszer Teherán-ösztönözte támogatásától a szíriai polgárháborúban.)

Ezzel egy időben még egy csapás érte a MT nemzetközi mozgalmát. Egy hónappal ezelőtt 95 éves korában meghalt az iszlamista teoretikusok doyenje, Muhammad Qutb, az alapító Szajjid testvére. Figyeltem a nyugati sajtót és a kutatóintézetek honlapjait, megjelenési fórumait. Jellemző módon sehol sem emlékeztek meg róla, holott a huszadik század második felének talán legjelentősebb szunnita vallási-politikai gondolkodója hunyt el. Munkáinak ismerete nélkül nem érthetőek ezen korszak és napjaink iszlamista irányzatainak mozgatórugói. Ő vitte és fejlesztette tovább testvére, Szajjid Qutb teoretikus munkásságát. Talán egy későbbi posztban még megemlékezem róla.

Most az Öböl-menti média Qardáví elhallgattatását üdvözli. Egyesek ”véglegesnek” remélik a szószéktől való távolmaradását. A nagy öregek eltávozása közben ugyanis nem látszik egy önmagát lassan felépítő teoretikus középgeneráció. Qardáví sejk iszlamista színtérről való végleges távozása így valóban jelentős csapás lenne az amúgy is komoly gondokkal küzdő Muszlim Testvériségnek és újabb erőt adhatna a regionálisan mind befolyásosabb vahhabita irányzatoknak. A mérsékelt ideológusoktól kezdve radikális, akcionalista csoportokig.