Haszan Ruhani irani elnok tegnapleott fejzte be omani latogatasat. Az szepen illeszkedik Iran eroteljes Obol-politikajaba. Lathatoan es ugyesen igyekszik eltavolitani Szaud-Arabiatol tersegbeli szovetsegeseit. 

Maszqattal van talan a legkonnyebb dolga. Oman tagja ugyan Rijad regionalis politikai/gazdasagi/biztonsagi rendszerenek, az Obolmenti Egyuttmukodesi Tanacsnak (GCC), de a leghangosabb ellenzoje az abban egyre hangsulyosabb szaudi folenynek. Ennek kapcsan Maszqat hatarozottan elutasitja a Rijadbol forszirozott penzugyi uniot es az ugyancsak onnan erkezo - nem nyilt - ideologiai (vahhabita) nyomast. Ez a kulon vallasjogi iranyzattal (ibadija) biro Omannak tul sok.

Iran maris bejelntkezett strategiai partnernek. A ,ostani elnoki delegacio nagy szamu politikai-diplomaciai nagyagyut foglalt magaba, koztuk a kulugy-, az oloajipari-, az infrastruktura- es munkaugyi minisztereket, a nemzeti bank elnoket es szamos egyeb politikai-gazdasagi vezetot. 

Ala is irtak egy como gazdasagi egyuttmukodesi egyezmenyt, koztuk nagy volumenu iranigazszallitasokrol, Oman reszvetekerol a busehri atomeromu fejleszteseben, de ami ennel is impozansabb lehet: a Hormuzi-szoros felett ativelo, Irant az Arab-felszigettel osszekoto hid megepiteserol. Miutan volt mar szerencsem megvizitalni az adott teruletet, a vizben azo hajoroncsokkal es az azok kozott siklo tankerekkel meg cikazo motorcsonakokkal, ez utobbi projektre - ha megvalosul - kulonosen kivancsi lennek. 

Qabusz bin Szaid omani szultan jo ideje epitget eros kapcsolatokat az eszaki (vizi)szomszeddal. Az utobbi honapok nyugati enyhulesi politikajahoz is hozzajarult, mint kozvetito Teheran es a Nyugat kozott. Most varhatjuk, hogy mit lep erre a bizopnosan nem a boldogsag kek madaran szarnyalo Szaud-Arabia.