A napokban Kairóban nagyszabású nemzetközi szunnita iszlamista konferencia zajlik. A tanácskozáson, amelyet a Nemzetközi Iszlám Egyeztetési Tanács (المجلس التنسيقي الإسلامي العالمي) szervezett mintegy 76 iszlamista szervezet képviselteti magát az umma több fertályából: Egyiptomból, Szaúd-Arábiából, Kuvaitból, Katarból, Jordániából, Palesztinából, Szudánból, Líbiából és Algériából.

A résztvevő a szunnita iszlám vallástudósi krémjéből kerülnek ki. Jelen van Katarban élő egyiptomi Júszuf al-Qardáví sejk, a Muszlim Testvériség spiritus rectora, az al-Dzsazíra televízióban évek óta futó műsora (الشريعة و الحياة) miatt – is – talán a legbefolyásosabb szunnita vallástudós, Muhammad Abdurrahmán al-Arífí sejk, a Szaúd király Egyetem professzora, nemzetközileg jegyzett vahhabita hittudós vagy Muhammad Hasszán sejk, egyiptomi vallástudós és hitszónok.  Exponálta magát még – többek között – Szaíd Abdulazím Alí Muhammad sejk, ugyancsak egyiptomi szalafita prédikátor és a kairói kormány képviseletében Talat Afíf, a vallási alapítványok (أوقاف) minisztere.

A szervezetek között megemlítendő a Muszlim Tesvériség (الإخوان المسلمون), a Muszlim Vallástudósok Nemzetközi Uniója ( الاتحاد العالمي لعلماء المسلمين), a Szíriai Vallástudósok Egyesülete (رابطة علماء الشام), az Afrikai Vallástudósok Uniója (اتحاد علماء أفريقيا), az Iraki Muszlimok Vallástudósainak Testülete (هيئة علماء المسلمين بالعراق) vagy a dél-iráni arab lakosság szaladár mozgalmait támogató Nemzetközi Konferencia az Ahvázi Nép Győzelméért (المؤتمر الدولي لنصرة الشعب الأحوازي) szofisztikált nevet viselő szervezet. S ott van az Iszlám Konferncia Szerveztének (منظمة التعاون الإسلامي) delegáltja is.

A tanácskozás során elfogadott nyilatkozat alapvetően a szíriai helyzetre és a szunnita iszlamista szervezetek fő problémájára/kihívására, Irán regionális politikájára reflektál. A konferencia meghirdetésekor négy, egyenként megtárgyalandó témakört neveztek meg: elsőként az iráni regionális hatalmi törekvéseket és befolyásnövekedés kérdését. (Azaz, az úgynevezett „szafavida projektet” – utalván a középkori Oszmán birodalom legfőbb keleti riválisává emelkedett s a síizmust államvallássá tett Szafavida birodalomra.) A második téma: a – természetesen szunnita – vallástudósok vallási kötelezettségei e probléma megoldása terén. A harmadik: a vallási és civil intézmények vallásjogi kötelezettségei az „iráni kérdés” megoldásában. És a negyedik: Szíria népének teljes körű támogatása az Irán és szövetségesei által támogatott Aszad-kormány elleni küzdelmében.

Eképpen látható, mi a konferencia valódi célja. Miként az is, hogy Szíria jövője kulcsfontosságú a mérsékelt és szélsőséges iszlamisták számára egyaránt. Az Aszad-rendszer megdöntése a fő ellenséget érő érzékeny csapás lehet. Ez a cél jelenleg egyesíti az iszlamisták szinte teljes politikai spektrumát. Ezért a kis erőszakkal  a címbe emelt módosított Manifest-zárszó.