Az al-Qáida leányvállalatai már a 2000-es évek elején megjelentek a térségben, de az Aszad-rezsim hamar felszámolta, illetve Libanonba szorította a szélsőséges erőket. Ezek a libanoni palesztin menekülttáborokban alakították ki bázisaikat, miután az ezredfordulón Észak-Libanonban (al-Danníja/Dannijé térségében) akartak saját entitást létrehozni. A társaihoz hasonlóan Afganisztánt és Boszniát is megjárt Basszám al-Kandzs nevéhez köthető úgynevezett Dannijé-csoportot 2001 első napjaiban a libanoni biztonsági erők kemény harcok után felszámolták, a túlélők pedig a palesztin táborokba szivárogtak, elsősorban az ország déli részén fekvő Ajn al-Halvá-ba, valamint a Tripoli melletti Nahr al-Báridba. Itt az időközben gyülekező-szervezkedő palesztin, libanoni és külföldi mudzsáhidekkel együtt hamarosan dzsihádista csoportok sora alakult, komoly gondot okozva a libanoni hatóságoknak.

A legjelentősebb Ajn al-Halva-i csoportok a Segítők Csoportja (Uszbat al-Anszár عصبة الأنصار), az abból kivált Fény Csoport (Uszbat al-Núr عصبة النور) és a Szíria Haserege (Dzsund al-Sám جند الشام) lettek. A szíriai kivonulás után ezek, valamint az Iszlám Hódítása (Fatah al-Iszlám فتح الإسلام) tagjai az észak-libanoni Nahr al-Bárid menekülttáborban erősödtek meg annyira, hogy egyre inkább magukhoz vonzották a szomszédos Tripoliban és környékén a szunnita extremizmusra mindig is nyitott lakosság nagy részét. Ezt a libanoni hadsereg kemény fellépése, majd egy több hetes háború következett 2007 nyarán, amivel újból felszámoltatott az iszlamista extremizmus Észak-Libanonban. A túlélők azonban ismét lemerültek és kibekkeltek. Amikor a szíriai polgárháború elkezdődött, a frissen alakult szalafita-dzsihádista csoportokhoz azonmód csatlakoztak a „libanoni illegálisok”.

A médiában leggyakrabban szereplő dzsihádista csoport a Szíriai Nép Támogatásának Frontja, ismertebb nevén: Nuszra Front (NF جبهة النصرة لأهل الشام). Ez a szervezet szerzett – eddig – legnagyobb hírnevet, annak ellenére, hogy koránt sem ez a legnagyobb létszámú ilyen irányultságú csoport. A 2011 végén létrejött, számos iraki, libanoni és mindenekelőtt szíriai fegyveresek által alkotott kis létszámú dzsihádista csoportocskák a következő éve január 24-én videoüzenetben számoltak be a szervezet megalakulásáról. Az Abú Muhammad al-Dzsúlání/Golani – al-Fátih mozgalmi nevet viselő dzsihádista által alapított szervezet mögött többek között két dzsihádista ideológus áll: a libanoni Abú al-Zahrá al-Zubajdí és a jordániai Abú Muhammad al-Tahtáví. Vezetője (أمير) Gází  al-Háddzs.  Médiája a Fehér Minaret (المنارة البيضاء) és a Sumúkh al-Iszlám webfórum.

A mintegy 5000 fős szervezet fő aktivitási területe Aleppó, Idlíb, Dajr al-Zúr/Deir az-Zór. Ez utóbbiban különösen erős, a területtel szomszédos Irakból érkező humán- és fegyverutánpótlási útvonalak miatt. Az Albú Kamál – Majádín – Dajr al-Zúr útvonal biztosítja összekötettését az iraki úgynevezett „szunnita háromszöggel”. Emellt egyre erősödik az aktivitása az ország nyugati-középső részén, Humsz és Hamá térségében is

A szervezet célja

• a jelenlegi alavita-bázisú rendszer teljes eltörlése (ezáltal az alaviták elleni esetleges jövőbeli akciók egyik fő kezdeményezője és részese lehet),
• a síizmus és a szúfizmus szíriai jelenlétének megszüntetése,
• a saríán alapuló jog és életvezetés bevezetése,
• a katonai hatalom megszerzése az egész ország felett,
• amelyre alapozva kívánja megvalósítani fő célkitűzését: egy iszlám kalifátus létrehozását Szíriában.

A célok megvalósításáért követett stratégiája az alábbi pontokban foglalható össze:

• A szíriai felkelést iszlamista felkeléssé alakítása.
• A szíriai felkelés nemzetközi dzsihádista kontextusba helyezése, a kapcsolattartás és az együttműködés erősítése az iszlám országokban tevékenykedő csoportokkal. Kiemelt fontosságú a szíriai-iraki együttműködés ezen a téren.
• A kelet-szíriai törzsek bevonása a dzsihádista mozgalmakba – külső, elsősorban az Öböl országaiból érkező – pénzügyi/gazdasági segélyek segítségével.
• A szociális szervezetek révén alakosság mind szélesebb támogatásának megnyerése.

A kitűzött célok érdekében látszik alakulni a szervezet felépítése is. Két, egymástól elkülönülő struktúrát alakítanak ki:

• az úgynevezett katonai (عسكرية) részleget, amely a fegyveres akciók megszervezéséért és sikeres lebonyolításáért felel,
• a biztonsági (أمنية) részleget, amely a társadalom (re)iszlamizálásáért dolgozik.

Ez utóbbi részeként saját jogszolgáltatást is kiépítenek, amelynek élén a szervezet „főmuftija” (القاضي العام), a szaúdi Abú Muszab al-Qahtání sejk áll. A főmufti – akinek befolyása a szervezetet vezető Konzultatív/Súra Tanácsban (مجلس الشورى) is jelentős – közvetetten felügyeli a szervezet katonai szárnyának tevékenységét is, az általa az egyes parancsnokságokhoz delegált „vallási tiszt” (الضابط الشرعي ) révén.

A legnagyobb, több mint 8000 létszámú dzsihádista csoport a Szíria Szabadjainak Iszlamista Mozgalma (SZSZIM حركة أحرار الشام الإسلامية) vagy gyakrabban elhangzó nevén: Szíriai Szabadjai Brigádok. A már említett Marván Hadíd-féle Harcos Élcsapat (HÉ الطليعة المقاتلة) szellemi örököse. A NF-tal egy időben, 2012 elején hallatott először magáról, de rendszeres akciókba csak ezen év nyarától kezdett.

A szervezet elsősorban Észak-nyugat-Szíriában erős, de az ország minden részén végrehajt akciókat. Jelenleg Hamától, az al-Gábon (az Orontész/Ászí-folyó völgye) át Idlíbig és a török határig húzódik fő tevékenységi területe. Ennek azért van különösen jelentősége, mivel ez a terület végig határos az alavita törzsterülettel. Amennyiben Aszad elnök hívei ide vonulnának vissza, a szervezet még fontosabb szerepet játszhat a konfliktusban.

Jól nyomon követhetők a szervezet terjeszkedési irányai is:

• Humsz/Homsz. Itt különösen az al-Húla-Tell Khalak-i régió bír nagy jelentőséggel, miután ennek birtoklásával elvághatják egymástól a szíriai és libanoni alavita területeket,
• Dél-Szíria (Deraa és környéke),
• Dajr al-Zúr és az ország keleti határvidéke. Ennek jelentősége az iraki utánpótlási útvonalak és az ottani dzsihádistákkal való kapcsolattartás miatt van stratégiai jelentősége.

Források szerint jelentős anyagi támogatásokat kap at Öböl-térségből. Nemzetközi kapcsolatai sokkal erősebbek, mint a NF-nak. Erőteljesebben épít a dzsihádiata internacionalizmusra, több külföldi mudzsáhid harcol a soraikban. Sokkal kevésbé konspirál, mint a NF, van Facebook oldala, website-ja és Twittere és aktív részvevője a dzsihádista internetes hálózatnak.

Nagyon jól strukturált katonai szervezettel rendelkezik, több mint 50 csoport működését koordinálja. Ilyenek

• Egyistenhit és Hit Brigád (كتيبة التوحيد والإيمان), Idlíb,
• Sahba Brigád (كتيبة الشهباء), Aleppó,
• a Mártírok Karavánjai/Qaváfil al-Suhadá (قوافل الشهداء), Idlíb,
• az Igazság Segítői/Anszár al-Haqq (أنصار الحق), Idlíb,
• Szaladin Brigád (كتيبة صلاح الدين), Hamá.

A szervezet jövőbeni szerepére utalhat, hogy jelentős jogszolgáltatási, szociális, társadalomszervező tevékenységet is végez. Az általa felügyelt területeken megszervezi – a neki tetsző – igazságszolgáltatást, oktatást. A saját hatáskörű jogszolgáltatás területén már négy rendszerhű ember nyilvános kivégzését is elrendelte Aleppóban.