Folytatva az Arab Center for Research & Policy Studies (المركز العربي للأبحاث ودراسة السياسات) említett írásának tanulmányozását, olvashatjuk a Gázai-övezet és a Ciszjordánia/Nyugati Part palesztin lakossága körében végzett közvélemény kutatás eredményeit is. Ez is szolgálhat némi tanulsággal a damaszkuszi rendszer körüli nemzetközi konstellációt illetően. Sőt – a palesztin menekülttáborok/negyedek jelenléte révén – a szíriai belpolitikai viszonyok jelenéről és jövőjéről is adhat is érdekes adalékokat.

  A „Jobb-e Szíriának, ha megszabadul Bassár al-Aszadtól?”-kérdésre a

• a válaszadók 81%-a mondott igen-t, ami fegyelemre méltó többséget jelez, amely immár elutasítja a jelenlegi szíriai kormányt. Ez nem lehet annyira meglepő az elmúlt hetek-hónapok eseményeinek fényében, amikor a szír kormányerők több támadást is intéztek a Damaszkusz déli elővárosaiban lévő palesztin negyedek (Jarmúk, al-Taqaddum) ellen. A rendszert elutasítók aránya apró különbséget mutat a két izolált palesztin terület,
• • Gáza (86%)
  • és a Nyugati Part (79%) között.
• A palesztinok mindössze tizede állt ki a jelenlegi szír elnök mellett. (Gáza 12%, Nyugati Part 8%.)

A korcsoportok szerinti megoszlás szerint a mind a rendszert elutasítók, mind a támogatók aránya az életkor növekedésével – nem szignifikánsan ugyan, de – csökken. Az ellenzők esetében a 18-24 éves korosztály 82%-áról az 55+-osok 75%-áig. A támogatók esetében pedig a 18-24-esek 18%-áról az 55+-osok 7%-áig. Az életkor előrehaladásával egyidejűleg növekszik a bizonytalanok és a választ elutasítók aránya (7-ről 13%-ra).

Hasonlóan finom distinkció tehető a lakosság iskolázottsági szintjei között. Míg az elutasítók aránya a képzetlenek 81%-áról a felsőfokú végzettségűek 84%-ára növekszik, a támogatóké 10-ről 7%-ra csökken.

A második kérdésre („Mi a szíriai probléma megoldása?”) adott válaszok is beszédesek.

• Mintegy 75%-uk a rendszer megváltoztatása mellett foglal állást. Az ezen belül eltérő „megoldási lehetőségek” támogatói megoszlása:
• • A palesztinok 50%-a támogatja Bassár al-Aszad elnök távozását a hatalomból.
  • 18%-uk a rendszer teljes megváltoztatása mellett áll.
  • Ugyanakkor csak 2%-uk támogatná fegyverrel a népi felkelést.
  • További 2%-uk tartja szükségesnek az arab országok segítségnyújtását a felkelőknek.
  • 4%-uk tartja nélkülözhetetlennek az elnök és kormánya megdöntését általános szabad választásokon.
• 6%-uk a konfliktust a kormány és az ellenzék bevonásával történő békés rendezéssel látja megoldhatónak.
• Elenyésző, mindössze 1,1%-uk támogatja a felkelés fegyveres megsemmisítését.
• Nem elhanyagolható az a tény, hogy a válaszadók több mint hatoda (17,4%) bizonytalan volt vagy elutasította a válaszadást, ami a helyzet nem-értésével, a – az elmúlt évek meddő palesztin belső konfliktusok elhúzódásával járó – a politikától való eltávolodással és az általános bizalmatlanság növekedésével is magyarázható.

Válaszok a „A Szíriában zajló esemény népi forradalom vagy külső erők beavatkozásának eredménye?”-kérdésre. Az előző kérdésekre adott válaszok után az itt szereplő reagálások nem meglepőek.

• A megkérdezett palesztinok 59% szerint a rendszer megdöntésére irányuló népi forradalom zajlik Szíriában. Jelentős különbség mutatható ki azonban a gázai és ciszjordániai válaszadók között.
• • A gázai megkérdezettek 67%-a szerint rendszer-ellenes népi forradalom van Szíriában.
  • Ciszjordániában 54% mondja ugyanezt.
• Az összes megkérdezett palesztin 34%-a gondolja, hogy alapvetően külső politikai erők játszanak főszerepet a szíriai eseményekben. A területi adatok:
• • Gáza: 24%.
  • Ciszjordánia 40%.

A palesztin közvélemény erőteljes elfordulása az Aszad-kormánytól fontos tényező mind regionális következményeit (palesztin-szíriai-izraeli viszony), mind a szíriai belpolitika jövőjét illetően, tekintve a Szíriában élő több százezres palesztin közösség jövőbeli, posztpolgárháborús viselkedését és politikai állásfoglalásait.