Vagy inkabb negy. egyszer mar - Kirgisztan kapcsan - kezdtem igy egy bejegyzest. de egyelore maradjuk a haromnal.
Az orszag fobb arculatairol irnek part sort. Az egymas mellett elo es utkozo hagyomanyokrol.
Az eszaki partvidek lakossaga a Hormuzi-szorostol (Muszandam) az Arab-felsziget legkeletibb pontjaig, a Ra'sz al-Dzsinz-ig ertelemszeruen mindig az ocean fele tekintett. Mar a magani rezet is itt hajoztak be Mezopotamia fele. Az Indiai-ocean tersegeben e regio lakossaga jatszotta evezredeken keresztul azt a szerepet, amit a Foldkozi- es Voros-tengeren a foniciaiak. Itt szulettek a kistestu, de kulonlegesen strapabiro omani hajok. a kereskedelem miatt a tarsadalom folyamatosan egyutt elt mas kulturakkal, s nyitottsag igy termeszetes volt szamukra.
Ugyanennek a teruletnek van egy alcsoportja (kis kepzavarral), a Szur-tol a Maszira-szigetig terjedo oceanpart. A kereskedelem (es a halaszat) itt is evezredes multra tekint vissza, az itteni nepek viszint az ujkori omani kolonializacio idejen fokent kelet-Afrikaba orientalodtak, majd amikor a britek kiszoritottak oket onnan, nagy szamu omani telepes - es veluk nem elhanyagolhato tomegu zanzibari - koltozott vissza a mai Sarqija-regioba.
Az angol jelenlet 1890 es a mult szazad otvenes evei kozott tovabbi hatast gyakorolt az egesz eszaki partvidek lakossagara. (Ezt hivtak Omani Partnak, a mai Emiratusok teruletet - plusz Katar es Bahrein - meg Szerzodeses Omannak. tessek elovenni a jo oreg dr. Rado-fele piros vilagatlaszt.) A nyitottsagot tovabb erositette aztan, hogy e videk (fokent Szohar es Barka) lakossaga kapcsolodott be elsokent a szomszedos Emiratusokban (akkor meg nem igy hivtak) az olajbumm miatti epitkezesekbe - vendegmunkaskent.
Egeszen mas utat jart be a Hadzsar-hegyseg mogotti valodi ertelemben vett Oman. Ennek erosen torzsi felepitesu lakossaga adta az iszlam hajnalan a sajatos, a szunnita es alakulofelben levo siita iranyzatok kuzdelmebol kimaradni szandekozo, az eredeti arab torzsi hagyomanyokat az uj hitbe eroteljesebben beeepito kharidzsita mozgalom nem elhanyagolhato tarsadalmi bazisat, hogy aztan a szelsosegektol eltavolodva maig orizze az ibadita iskolat. Ez a hegymogotti Batina tarsadalmak sajatja. Ezzel egyutt evszazadokon keresztul zart maradt, amit az emlitett foldrajzi kornyezet (egyikm oldalon a Hadzsar-hegyseg, a masik oldalon az al-Rub' al-Khali-sivatag veszi korbe) meg is erositett. Itt - torzsi kornyezetben - sokkal kevesbe evenyesult az idegenekkel szembeni tolerancia, mit a tengerparton. (Azert ebben nincs semmi unikalis: gondoljunk mondjuk a montenegroi tarsadalom part- es hegyvideki kettos arculatara.)
A harmadik regio Zofar. Amely a tortenelem soran igazabol sosem tartozott az eszak fele (az Omani-obol es Hormuz fele) nyitott Omanhoz. Sokkal inkabb kapcsolodott Jemenhez, az ottani kulturakhoz, valamint a kereskedelem reven az Arab-felsziget belso (Hidzsaz) es eszaki regioihoz es a szomali partokhoz; kesobb pedig Zanzibarhoz. A nagy sivatag elzart Omantol. es sajat kultura-tudatot hozott letre ebben a regioban.
A mai modern Oman megteremtoje, az 1970 ota regnalo Qabusz bin Szaid szultannak sikerult ezt a harom identitast egybegyurni - vagy legalabbis egymas melle helyezni - az eszaki regio dominanciajaval. (Az egybe gyuras sikeret majd a halal utani esemenyek igazoljak vagy negligaljak.)
Qabusz tovabbvitte a tortenelmi tradiciot - az ibadita imammatustol kisse elteroen - s otvozte az eszaki-maszqati regio itt ugyancsak tradicionalis toleranciajaval, mikent - a regionak kulonleges statusokat adva - Zofar kulonallo specifikumaival.
A rendszer eddig mukodik.
