(Most abszolvált szandzsáki utamról írott fb-bejegyzések.)
Jártam már erre ilyenkor. Volt, hogy akkora hó esett, hogy - nem kis örömömre - csak délnek, Montenegrón és Horvátországon át tudtam hazautazni. Túl a sokszor megjárt crnagorác és dalmát partvidéken, ekkor keveredtem Drnišbe meg Kninbe. Főként ez utóbbi volt tanulságos a bedeszkázott ablakaival. 1995-ben a horvát "Vihar" innen penderítette ki a pont háromszáz éve ott lakó szerbeket. De ki emlékszik erre már! (A szerbeket leszámítva persze.)
Most hó nincs, de estefelé már mínusz tíz alatti hideg van. Ez különösen izgalmas az egyik tavaszi erre felé tett kiruccanánok idején említett öreg autóban (stari auto dobri auto), melyben most a változatosság kedvéért a fűtés romlott el. De hát unalmas is lenne álmosító langymelegben szlalomozni a Nyugati-Morava meg az Ibar völgyében.
Megálltam, még egy pulóver, kabát, a nadrág alá a mindig nálam lévő bicajos thermogatya fel, sapka, kesztyű és hajrá. Így az ember már egy szomszédos országban is arktikus expedíción érezheti magát. (A lábszáram, -fejem így is lefagyott, de ily érzetek nélkül nincs expedíció.)
És este Novi Pazar. A belváros ilyenkor szombat esti bulinegyed. Ami azt jelenti, hogy eszkimónak öltözött fiatalok sietős léptekkel iszkolnak két kávézó és két kávé között. Talán csak ez a nap/évszak, amikor az egyébként most is kint levő kis asztalok körül nem üldögél senki.
De délelőtt - ebben biztos vagyok - fog.
