A Sírázíja Szervezet (الجماعة الشيرازية) egy széles körben ismert síita vallástudóshoz köthető. Muhammad al-Sírází ajatollah (1928-2001) a múlt század kiemelkedő síita vallástudósa volt, több mint 160 könyv szerzője. Tanítványa, a Szaúd-arábiai Haszan al-Szaffár (sz.: 1958) koordinálásával kezdődött - párhuzamosan az Öböl többi országában folyó hasonló tevékenységgel - az ománi síita vallási, társadalmi és politikai intézményhálózat kialakítása. Szaffár, aki Qomban, Kuvaitban és Teheránban folytatta vallási tanulmányait és a hetvenes évek végétől vesz részt aktívan az Öböl térségi síita intézményhálózat kiépítésében, Sírází ajatollah áldásával Omámban is igen aktív.
Maga a Sírází-féle irányzat már a hetvenes évek első felében megjelent Ománban. 1973-ban az Ál Szajf (Szajf család) tagjai (Muhamad Taqí Ál Szajf fiai) létrehozták a Leghatalmasabb Próféta Irodát (الرسول الأعظم مكتبة) és az Öntudatosság (الوعي) című folyóiratot.
Az 1979-es iráni iszlám forradalom után a sírázíja hivatalosan is Szervezet lett a forradalmi ideológia legfőbb szócsöve a szultanátusban. Számos vallási vezetőt, szónokot hívtak meg előadásokat tartani, ami a hatóságok rosszallást váltotta ki s hamarosan a szevezet tevékenysége erős állami kontroll alá került. Az első számú vezető, Haszan al-Szaffár is iráni emigrációba kényszerült. 1987-ben számos tagjukat bebörtönözték, ami után - mindmáig - a szervezet tevékenysége alapvetően hétköznapi vallási dolgokra korlátozódik.
