Csak a fegyverek nem szolnak. Egyebkent szinte mindenhol ugy erezheti magat az ember, hogy haboruba csoppent. Mindenutt katonai/rendori/milicia-ellenorzopontok, a nagyobb utkeresztezodesekben harcjarmuvek, a magaslatokon szintugy - beasva. A  fontosabb kormany- es partepuletek korul beton- es femkordonok. A politikusok hazait pedig exkluziv Maginot-vonalak ovezik. (Talan csak az orszag kozepso, szinte kizarolag keresztenyek lakta partvideke a kivetel. Az, amellyel - tevesen - midig azonositjak Libanont.)

Mindezek eddig is voltak, de ilyen mennyisegben nem lattam oket az elmult 19 evben, beleertve azokat az idoket, amikor meg a szir hadsereg is demonstrative volt jelen.

A feszultseg tehat kezzel foghato. A Sziriaban zajlo esemenyek kifutasa hatarozza meg Libanon sorsat is. Michel Szulajman elnok most eppen Parizsban gyozkodi az orszagrol szolo konferencian reszt vevo politikusokat. Kerry zum Beispiel azt kerte tole, hogy tetelesen mondja fel, mi fenyegetiaz orszag stabilitasat. Szerintem reggelig sorolta.

Szulajman egyebkent eros zarast kepzelt el jelenlegi poziciojaban. Mandatuma lejart elott kevesebb mint harom honappal ugyanis - szembefordulva eddigi allaspontjaval - nekiment a Hezbollahnak, amikor az uj, Tammam Szalam-vezette egysegkormany programjanak megvitatasakor kihagyta az "alkotmanyos szentharomsagbol"  (nep  - hasreger - Ellenallas) a siita szervezet katonai szarnyat.

Ezzel az eddig a Hezbollah es szovetsegesei (az ugynevezett Marcius 8-a Iranyzat) kozelebe sorolt elnok a nyugatos/szaudi-barat (Marcius 14-e Iranyzat) iranyaba latszik lepni.

Sok ideje nem maradt mar, de ezzel is befolyasolhatja - s befolyasolja is - az uj elnok szemelyet. Akinek kilete majd Washingtonban, Parizsban, Rijadban, Moszkvaban, Teheranban, es nem utolso sorban Damaszkuszban dol el.

Na jo, egy kicsit talan Bejrutban is.