A két poszttal korábban említett Muhammad M. al-Arnaút professzor ír a Londonban megjelenő, szaúdi hátterű napilapban a koszovói és albániai dzsihádisták szíriai részvételének további otthoni következményeiről.
A koszovói főmufti december 7-i kijelentése után más politikai vezetők is felemelték a szavukat a kormány eddigi, a koszovói állampolgárok szíriai polgárháborús részvétele felett meglehetősen megengedő álláspontját bírálva. Két nappal Naim Tërnava után a parlament elnöke Jakup Krashniqi bírálta hevesen a muftiátus korábbi hallgatását az ügyben. De nagyobb vihart kavart, hogy még erőteljesebben ment neki Hashim Thaçi miniszterelnöknek. Facebook-oldalán Koszovó jelenlegi legsúlyosabb problémái között említette, hogy állampolgárai részt vesznek egy tragikus és sok áldozattal járó polgárháborúban (Szíria) és sem a kormány, sem a vallási hatóság nem tesz semmit ennek megakadályozására vagy legalább elítélésére. Felszólítja a kormányt és a Koszovói Iszlám Közösséget (Bashkësia Islame e Kosovës), hogy hagyjon fel a hallgatással és informálja a lakosságot arról, hogy a szíriai polgárháborúban való részvétel ellenkezik az iszlám vallási értékekkel.
Krashniqi szír ügyben megfogalmazott kritikáját persze teljes belpolitikai kontextusba helyezve kell értékelni. Míg a kilencvenes években a Krasniqi „fegyvertársa” volt Thaçi UÇK-vezetőnek (Koszovói Felszabadtási Hadsereg – Ushtria Çlirimtare e Kosovës), majd az 1999-ben a fegyveres mozgalomból Koszovói Demokratikus Párttá (Partia Demokratike e Kosovës, PDK) alakult formációban maradt egyik legfőbb munkatársa, tavaly nyáron kilépett a pártból, majd ősszel Fatmir Limaj exminiszter pártjogásszal új politikai erő szervezésébe fogott. Mindezalatt pedig egyre erőteljesebben támadta-támadja a miniszterelnököt.
És a jelenlegi vallási vezetést. Jelesül Naim Tërnavát. A főmuftit harmadszori újjáválasztási szándékával szemben álló mérsékelt beállítottságú Xhabir Hamitit támogatta a vallási főhatóság élén. Bár ez utóbbi törekvés elúszni látszik, meglehetősen jól kirajzolódik a Thaçi/Tërnava és Krashniqi/Hamiti duettek rivalizálása a koszovói politikai felhőrégiókban.
Az albániai belpolitikai helyzet is meghatározza az aktuális politikai vezetés viszonyát a szíriai polgárháborúhoz, illetve az abban való albán részvételhez. Az 2013-ig regnáló jobboldali (Albán Demokrata Párt – Partia Demokratike e Shqipërisë, PD) Sali Berisha-vezette kormány erőteljesen oppozitív módon viszonyult az Aszad-rendszerhez, így feltűnően hallgatott, amikor albán állampolgárok bukkantak fel különböző (elsősorban iszlamista) szíriai ellenzéki csoportokban.
A tavaly ősszel hatalomra került baloldal álláspontja azonban változni látszik. A parlament elnöke, a balközép Szocialista Integrációs Mozgalom (Lëvizja Socialiste për Integrim, LSI) vezetője Ilir Meta viszonya a szíriai vezetéshez árnyaltabb: még a sog „arab tavasz” kirügyezése s jóval a szíriai helyzet eszkalálódása előtt 2009-ben látogatást tett Bassár al-Aszadnál, s nem áll teljes mellszélességgel az ellenzék pártján. Ugyanez mondható el a kormányfőről, Edi Ramaról (Albán Szocialista Párt – Partia Socialiste e Shqipërisë, PS). A két politikus együttesen szólította fel az albániai vallási vezetést, hogy ítélje el a szíriai polgárháborúban való részvételt.
